Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Ozsvárt Lőrinc: A Magyar Dolgozók Pártja szervezet-története Nógrád megyében

ket érdemileg megtárgyalja. A választmány elé Kerülő beszámolókat nem EcészitettéEc el megfelelően, előzőleg nem tárgyalták azt

;

i meg a pártbizottság ülésén. A pártbizottságok több esetben figyelmen kivül hagyták a választmány határozatait. A pártdemokrácia szabályainak be nem tartása "a kritika gyengítéséhez, esetenként a birálat, különösen az alulról jövő birálat elutasításához" vezetett. Gyakori volt, hogy opportunizmussal bélyegezték azokat, akik bátran feltárták a problémákat, s nem egyszer megtorlással, fenyegetőzéssel léptek fel azokkal szemben, akik nyiltan feltárták a vezetők hiányosságait. Azonos volt a helyzet a járási, városi pártbizottságoknál is. A járási pártbizottságok tagjai és különösen a függetlenített üzemi és községi titkárok több helyen nem választás, hanem kinevezés utján viselték funkciójukat. Pl. a Salgótarjáni járási Pártbizottság osztályvezetői és titkára (mint a JB tagjai) nem választás, hanem kinevezés utján voltak funkcióikban 1954 januárjában. Gyakran megtörtént, hogy érdemi kérdéseket a választott szervek mellőzésével döntöttek el. Szinte valamennyi területen kialakult az a szük vezetői csoport, mely nem tűrte a birálatot

0 csalhatatlannak hitte, s a párttal azonosította magát. "Általában a tagság véleményét nem igen kérdezik meg a párt ügyeiben. Legtöbbször maga a vezetőség sem tud róla, hanem a titkár önállóan intézkedik. És ez méginkább megmutatkozik a járási bizottságoknál. A megye bizottság sem kivétel azonban ez alól" - állapította meg az MB választmány 1950 márciusi ülése. Az alapszervezeteknél vagy nem tartottak rendszeresen taggyűléseket, vezetőségi üléseket, vagy anélkül, hogy határozatképes lett volna, döntöttek olyan fontos kérdésekben, mint a tagfelvé-