Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.
Zalai Katalin: A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szervezeti felépítésének alakulásáról és az iratok rendezéséről
Egylete néven működött. 4. ) P. I.Arch. 665. f. 3.4. ő. e. (A Budapesti Cipészsegédek: Önképző Egyletének eredeti és módositott alapszabályai, a választmányi és havi ülések jegyzőkönyvei.) 5. ) P.I.Arch. 665. f. 85. ő. e. (Poór A. Jánosnak és Heckmann Istvánnak, a mozgalom vezetőinek önéletirásai.) 6. ) P.I.Arch. 665. f. 5. ő. e. (A Budapesti Cipészek Betegsegélyző egylete alapszabályai) 7. ) P.I.Arch. 665. f. 6. ő. e. 8. ) P.I.Arch. 665. f. 40, 42, 44, 46, 48, 51, 52, 53, 54. ő. e. 9. ) P.I.Arch. 665. f. 24. ő. e. 10. ) P.I.Arch. 665. f. 24. ő. e. 11. ) P.I.Arch. 665. f. 10, 11. ő. e. 12. ) P.I.Arch. 665. f. 12. ő. e. 13. ) Ülőmunka, otthoni munka. A meghatározott munkaidőért folytatott harc kerékkötője. Az otthon dolgozó cipészmunkások munkaidejét nem lehetett szabályozni, hiszen a nyomorúságos munkabér miatt igyekeztek munkaidejüket maximálisra növelni. így viszont leszorították a gyárakban,műhelyekben dolgozók bérét. 14. ) P.I.Arch. 665. f. 13. ő. e. (A központi vezetőségi jegyzőkönyvekben nyomon követhető a vidéki egyesületek csatlakozása. ) 15. ) Munkanélküli, "utas", tartózkodási, költözködési, temetkezési és rendkívüli segélyeket biztosítottak tagjaiknak. 16. ) Az egy műhelyben dolgozó szervezett munkások választott képviselője, a munkások nevében tárgyalt a munkáltatókkal.