Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Zalai Katalin: A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szervezeti felépítésének alakulásáról és az iratok rendezéséről

Szakegyesülete 1904-ben jött létre. Az egyesület 1906-ban a bőrbutorkészítők

, 1908-ban a bőr díszművesek csatlakozásával erősödött. A tevékenységük során keletkezett iratokból csupán alapszar r 21 bályok, tagsági könyv és munkabér-szerződések maradtak fenn. Esetükben a kutatás alapja a sajtóanyag. Szaklapjuk, a "Törekvés" 1906-ban indult meg, 1920-ig, megszűnéséig folyamatosan megjelent. A szakegyesület 1928-ig tevékenykedett, majd beolvadt a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségébe. A szücsmunkások 1873-ban alapitott szakegyletét csupán a korabeli újságokból ismerjük, korai szervezkedésükről irat nem maradt fenn. A tímárok és bőrgyári munkások mozgalma az 1880-81-es 22. években kezdődött. 25 évi helyi szervezkedés * után 1904-ben, I. kongresszusukon határozták le a Magyarországi Altalános B

őrmunkásszövetség megalakítását. 1905-ben zajlott le a szövetség alakuló közgyűlése. 1906. december 10-én a Budapesti Szűcsök és Sapkások Szakegylete is csatlakozott az Általános Bőrmunkás Szövetséghez. Ezt követően a szövetség szakosztályaként tevékenykedtek tovább. Az Általános Bőrmunkás Szövetségnek csak néhány irata maradt 23 fenn, " sajtójuk is hiányos. A kesztyümunkások szervezkedése 1892-ben kezdődött. Ekkor alakult meg a Kesztyű és Sérvkötőszer Munkások Szakegylet

e. Szervezkedésük Budapestre és Pécsre terjedt ki. A Szakszervezeti Tanács jelentései szerint 1945-ig önálló szakegyesületként