Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [3] 1973. 154 p.

Andreev, Dimo: A pártarchívumok létrehozása és tevékenysége Bulgáriában

sze megoldódott, a körülmények több tekintetben megváltoztak, a struktúra egyre inkább elavult, és egyre kevésbé felelt meg a hazánk pártarchivumai elótt álló korszerű követelményeknek. Ez arra késztette az intézet vezetőségét, hogy a régi struktúra átalakításáról, és egy uj létrehozásáról kezdjen gondolkodni. Az uj struktúra kidolgozása pillanatnyilag folyamatban van, és hamarosan elő fogják terjeszteni jóváhagyásra. A Központi Pártarchivum fejlődésének első szakasza alatt összegyűjtött dokumentumok feldolgozatlanul hevertek, és nem lehetett őket használni. Az intézet előtt álló tudományos feladatok sürgették a tudományos-technikai feldolgozást, de mielőtt ez megkezdődhetett volna, csoportosítani kellett az iratokat. Az Archívumban a szétszórt dokumentumok csoportosítását "fondképzésnek" nevezték el, mivel a fondok és gyűjtemények nagyobb részét ez a folyamat hozta létre. Ezt a feladatot olyan tapasztalt levéltári munkatársakra bízták, akik jól ismerték a párt, a párt vezetői, és a párt által vezetett politikai és tömegszervezetek múltját. A dokumentumok fondokba történt csoportosításánál közvetlen szerzői hovatartozásuk volt az alapvető kritérium. Igy például minden olyan dokumentum, amit a BKP KB készített és adott ki, a párt Központi Bizottságának a fondját képezte, mig a Komszomol KB által kiadott dokumentumok a Komszomol Központi Bizottságának a fondját, stb. Ezen ismertetőjegy alapján alakultak ki a párt egyes vezetőinek, mint például Dimitar Blagoevnek, Gavril Georgievnek, Georgi Kirkovnak, és másoknak a személyi fondjai. Ennek az elvnek az alapján jött létre mesterséges uton a fondok nagy része. Kerültek azonban a Központi Pártarchivumba olyan dokumentumok is, amelyek fondképzőjük életét teljes egészében, vagy abból egy hosszú periódust következetesen ábrázolnak. Ezekből a dokumentumokból természetes uton jöttek létre fondok, amelyeket