Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [2] 1972. 130 p.

Pálhegyi Ágnes: A pártalapszervezetek minimális archívumi értékhatár főlé és alá sorolásának Borsod megyei tapasztalatai

Az értékhatár szerinti besorolásoknál a jövő egyik lényeges szempontjaként kell, hogy jelentkezzen a pártbizottságok és csucsvezetőségek, valamint a hozzájuk tartozó alapszervezetek képviseleti arányának helyes kialakitása, a közigazgatási területek jellemzőinek ismérvében. Kétségtelen, hogy - miként már erre korábban utalás történt - a jelenleg archivumi megőrzésre kerülő iratok tartalmi értéke, formába öntése elmarad a ma követelményeitől. Alapvető szemléletbeli változásoknak kell bekövetkezni, hogy a párttörténet szempontjából egyáltalán nem lényegtelen iratok készitése és szakmai értése a pártmunka szerves részévé váljon és ne csak az ügykezelésért felelős és az ügykezelést végző pártmunkásoknál jelentkezzen feladatként. Az is vitathatatlan, hogy ahol az iratok készítésének szubjektív feltétele adott - van az alapszervezetben jó stílussal, íráskészséggel rendelkező párttag - ez még nem jelent egyben minőségi javulást. Az iratok tényhüsége lényeges, az utókort a jelenről hűen kell informálni, ezért csak azt és ugy lehet rájuk hagyni dokumentumként, ahogy valóban megtörtént. Amikor a pártélet formaivá válik, igénytelen pártrendezvények (taggyűlések, vezetőségi ülések, stb. ) szerveződnek, a napi politikai munka színvonala alacsony, ugy természetes és adott, hogy ix7. erről keletkezett párti rátok is semmitmondóvá, értéktelenné válnak. Az igényesebb iratkészítés, a tudományosabb és elemzőbb pártmunka függvénye. Ahogy alsóbb szinten is a magasabb színvonalú pártmunka igényként és követelményként jelentkezik és ez visszatükröződik a pártdokumentumokban, akkor már megalapozottabb, egy jóval alacsonyabb százalékban jelentkező alapszervezeti képviselet archivumi őrzése. Ez a képviselet pedig elegendő ahhoz, hogy a jövő kutatói, történészei korhüséggel, a terület ismérvei alapján összeválogatott pártdokumentumokra épülő, tudományos igényű, történeti tényeket és forrásanyagot fel használó párt-, munkásmozgalom- és helytörténetet írjanak.