Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [2] 1972. 130 p.

Gecsényi Lajos: A helyi pártarchívumokban őrzött MDP iratok tudományos-technikai feldolgozásáról

Harmadiknak az un. tükrözött iratokról, mint az MDP időszakában a selejt egyik legszámottevőbb alkotó részéről. Az MDP anyagokra - a párt munkastilusából következően - jellemző a fondképzőhöz nem rendeltetés szerűen beérkezett "információs" iratok mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az irat elsődleges célja, rendeltetése nem az illető pártszerv, hanem valamely más szerv (általában állami-, gazdasági-, társadalmi szervek felsőbb hatóságai) tájékoztatása, az annak történő beszámoló jelentéstétel volt. Hang súlyoznunk kell azonban, hogy ezek nem azonosak a pártszervekhez azok kérésére (vagy egy pártfeladat végrehajtásáról) állami-, gazdasági-, társa dalmi szervektől beküldött iratokkal. Ezek a most emiitett dokumentumok pártiratoknak minősülnek és az azokra érvényes elvek szerint kell kezelni valamennyit. Filep János elvtárs idézte nyíregyházi előadásában a szabolcsi helyzetet, egy általa készitett felmérés alapján. Eszerint a megyebi zottsághoz több mint 45 különböző szerv küldött rendszeresen iratokat s ebből 38 nem pártszerv volt. De igy van ez nemcsak Szabolcsban, hanem másutt is. Ezeknek az anyagoknak az óriási mennyisége jelentősen befolyásolja a fondok rendezési munkálatait, így sorsuk tisztázása igen fontos a továbbiak szempontjából. Azt gondolom, ujat nem mondok, amikor lényegében összefoglalom a tájértekezletek tapasztalatait. Az un. tükrözött iratok csoportja váltotta ki érzésem szerint a legtöbb vitát. Selejt, nem selejt, ha nem, akkor hol őrizzük. . . . ? a sort még folytatni lehetne. Az értekezleteken egységes vélemény alakult ki arról, hogy az állami-, társadalmi-, gazdasági szervek pusztán betekintés, sajátos információ céljából, nem rendeltetésszerűen, a pártszervekhez megküldött dokumentumait sem lehet válogatás nélkül selejtezni, miután számos esetben ezzel egyedülálló történeti forrásokat semmisítenénk meg. (MNDSZ.MSZT, MSZHSZ, MHSZ stb. ) Ezért különbséget kell tennünk az állami-, társadalmi-, gazdasági szervek között aszerint, hogy az adott korszakban iratlerakásuk, irattározásuk szabályozott vagy spontán, esetleges módon történt-e.