Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [1] 1971. 232 p.

Bakó Ágnes: Az MSZMP budapesti és megyei archívumainak létrejöttéről, jelenlegi helyzetéről, feladatairól

népművelés, ismeretterjesztés - találkozunk. Fentiekkel ellentétben azonban nem egyértelműen helyes a kutatott történelmi korszakok kiválasztása, a kutatói orientáció. Noha érthetó, hogy a kibontakozás első fázisában - az évfordulók hatására - pillanatnyi igények, döntően befolyásolták a kutatások irányát, mégsem helyeselhető az egyes esetekben tapasztalható ide-oda kapkodás, gyakori témaválogatás. Összességében áttekintve as archivumok gondozásában, közreműködésével megjelent önálló munkák, tanulmányok, dokumentumkiadványok, biográfiák, kronológiák sorát műfajilag, s tartalmilag egyaránt pozitiv képet kapunk. Elsősorban talán a műfaji sokrétűség ami legjobban szembeötlik, annál is inkább, mert nem is egy olyan műfaj van, amely éppen as archivumok kezdeményezésére honosodott meg, s bátran mondhatjuk, terjedt el a helytörténeti irodalomban. így első helyen említhetjük, mint legáltalánosabbat, az <letra,1zgyü.1teményt

. 1965-66-ban a Párttörténeti Intézet megjelentette A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai cimü életrajzi összeállítást és bibliográfiát, amelyben 270 harcos életútját, adatait közli röviden. Ez a két kis kötet a kezdeményezés erejével hatott. Három év múlva megjelentette Baranya megye szintén ugyanilyen jellegű kötetét és ezt azóta megyék sora követte /Bács, Hajdú, Heves, Komárom, Szolnok, Nógrád/. A töbmunka bi megye is késsül hasonló/kiadására. Rendkívül értékesek és időszerűek ezek a kiadványok, a tudományos történetírás és az agitációs-propagandamunka területén egyaránt komoly hasznot haj-