Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [1] 1971. 232 p.

Bakó Ágnes: Az MSZMP budapesti és megyei archívumainak létrejöttéről, jelenlegi helyzetéről, feladatairól

5. A pártarchivumokban őrzött dokumentumok kutatási rend f

1 érői és lehetőségeiről A pártarchi vumok felállításáról szóló titkársági határozat is kimondta - mint azt már idéztük -, hogy az archívumok segítsék a pártmunkát, majd pedig a párt helyi-történetének feldolgozását. Ennek a célkitűzésnek a valóra váltásához az iratanyagok rendezésén tul meg kellett teremteni az iratanyag kutatásának konkrét lehetőségeit. A hatvanas évek második feléig ez a probléma kisebb volt, viszonylag kevés kutató jelentkezett a pártarchivumokban. Ahogyan az iratanyag mennyisége növekedett, rendezettsége fokozódott, valamint elérkezett a "nagy évfordulók" idejo, ugy 1968-1970-ben a kutatás a helyi archívumokban is nagy lendületet vett. Történészek, helyi-történettel foglalkozók, pártmunkások, propagandisták, újságírók "fedezték" fel a pártarchivumot Budapesten és a megyékben, és kértek engedélyt az iratok ottani kutatásához. Az 1966-os évben a megyékben 104 alkalommal kutattak történészek és 141 alkalommal pártmunkások. 1970-re ez a szám tovább növekedett. Mind több lesz Budapesten is és a megyékben is azoknak a kutatóknak a száma, akik hosszabb távú, nagyobb feladatokon dolgoznak, egy-egy nagyobb témáról monográfiát készítenek, vagy hosszabb lélegzetű tanulmányt, és ennélfogva fokozottabban veszik igénybe az archívumokat. így tehát az archívumoknak erre is fel kell készülniök az elkövetkező években. A budapesti és a megyei pártarchivumokban a kutatást az