Állományvédelmi ajánlás. Szerzők: Czikkely Tibor, Káli Csaba, Orosz Katalin, P. Holl Adrien, Szlabey Dorottya. 2017, 150 oldal
4. Papíralapú levéltári iratok tömeges savtalanítása
4. Papíralapú levéltári iratok tömeges savtalanítása 4.1. A savak hatása a papírra és a savasság mérése A savas eredetű papírkárosodás megrövidíti a dokumentumok élettartamát és így behatárolja használhatóságuk időtartamát. A papír savasodása a gyártási folyamatból eredően egyrészt belső, másrészt a környezeti hatások miatt külső eredetű. A 19. század második fele óta gyártott papírok a közelmúltig alkalmazott gyártási technológia révén savasak, ezért folyamatosan károsodnak. A papír szilárdsága az anyagösszetételtől és a tárolási körülményektől függően 50-150 éven belül anynyira lecsökken, hogy törékennyé, használhatatlanná válik. Az ilyen dokumentum nem kutatható, mert darabokra törik, ha kézbe veszik. A papír savasságának belső forrásai: a lignin fenolos csoportjai; a lignin, a cellulóz és a hemicellulóz foto oxidációjából származó kismolekulájú, savas lebomlási termékek; a kémiai feltárások során benne hagyott és az enyvező anyag szulfáttartalma; a timsós gyantaenyvezésből felszabaduló kénsav; a klóros fehérítés után az anyagban maradt klórból keletkező savas termékek stb. A cellulóz kémiailag meglehetősen stabil, mivel a hosszú láncmolekulának csak egyik végén van egy ún. glükozidos OH-csoport, ami az oxidációért felelős. Ellenálló képessége azonban nem ab-szolút; bizonyos kémiai hatásokra a lánc elszakad, csökken a polimerizációs fok. A törékenység akkor jelentkezik, ha a polimerizációs fok 500 alá csökken; 200-as átlagos polimerizációs fokú cellulózt tartalmazó papír már egy hajtás következtében eltörik. Ez a lebomlási folyamat a könyvek, iratok belsejében anélkül is végbemehet, hogy használnánk azokat, mivel például a kén-dioxid gáz a csukott könyv vagy az egymásra rakott iratok lapjaiba is be tud hatolni. A papír savasságának külső forrásai: a papír komponensei által a környezetből megkötött kéndioxid, amely hidrogénhidakkal kötődik a cellulóz, a hemicellulóz és a lignin hidroxil-csoportjaihoz, egyéb poláris csoportjaihoz. A kén-dioxid és a belőle feloxidálódott kén-trioxid gázhalmazállapota miatt a felületről eltávozhat. A környezeti nedvességgel azonban kénsavat képez, ami azután bent marad a papírban. A kén-dioxid aktívabb kén-trioxiddá oxidálását a papíron lévő tinták vagy nyomdafestékek vastartalma, a pigmentek fémtartalma, a papírban előforduló vasnyomok erősen katalizálják, a nedves környezet pedig a kénsav képződését segíti elő. 64
