Állományvédelmi ajánlás. Szerzők: Czikkely Tibor, Káli Csaba, Orosz Katalin, P. Holl Adrien, Szlabey Dorottya. 2017, 150 oldal

1. A levéltári dokumentumok típusai, a károsodások okai és megjelenési formái

pedezése és pergése, leválása a felületről.

Az oklevelek hitelesítésének eszköze a befüggesztett és rányomott viaszpecsétek alkalmazása és az aláírás. A befüggesztett pecsétek összetétele: méhviasz, gyanta, pigment (többnyire cinóber) és különféle töltőanyag (például fűrészpor). A befüggesztő selyem, pamut, kender vagy fémszálas (többnyire selyem vagy pamut bélfonal köré tekert aranyozott ezüstszalag) zsinór, illetve pergamen szalag a viaszpecsét rétegei közé rögzített. A függőpecsét jellemző károsodása a fizikai sérülés, törés, repedezés, szélek lemezes törése, rétegekre válás. Bizonyos még nem teljesen tisztázott körülmények hatására a viasz kristályszerkezete módosul, ami törékeny, porlékony, kissé szappanszerű megjelenést eredményez.

A rányomott pecsétek anyaga lehet natúr, vagy színezett viasz és sellak, ami merev réteget képez a felületen. A pergamen mozgása vagy a papírlapok mozgatása és az egymásra helyezett iratok súlya miatt többnyire repedezik, és kisebb-nagyobb részekben leválik a hordozóról. A felzetes viaszpecséteket a papírfelzet némileg védi a lepergéstől. A felzetes ostyapecsétek jellemző károsodása pedig a rovarrágás, mivel a színezett lisztcsiriz kedvelt táplálékforrás a rovarok számára.

1.1.5. A

környezeti tényezők hatása a levéltári anyagra

A levéltári iratok anyagai kölcsönhatásban vannak a környezettel, különösen a levegő nedvességtartalma, hőmérséklete és az elektromágneses sugárzás hatása számottevő. Ezen kívül különböző élőlények megjelenésével és életműködésével kell számolnunk. A napból érkező elektromágneses sugárzás (fény) különböző hullámhosszú sugarakból áll. A legrövidebb hullámhosszú és egyben a legnagyobb energiájú sugárzástartomány az UV sugárzás (ultra ibolya 200-400 nm), ezt követi a látható fény tartománya (400-700 nm) végül az infravörös sugárzás (700-2000 nm), aminek nagyon nagy a hőtartalma. A kis hullámhossztól felfelé haladva tehát csökken a sugárzás energiája, de nő a hőtartalma. A levegő hőmérsékletét számtalan tényező befolyásolja, többek között az elektromágneses sugárzás összetétele is.

A levegő nedvességtartalma is jelentős tényező a levéltári anyag megőrzése tekintetében. A levegő mindig tartalmaz valamennyi vizet gáz halmazállapotban, ennek mennyiségét lm3 levegőben mérve nevezzük abszolút páratartalomnak (AH). A melegebb levegő több vízmolekulát képes gáz halmazál16