ISAD(G) Genearal International Standard Archival Description. Az Általános Levéltári Leírás Nemzetközi Szabványa. Második kiadás 2000. Kézirat, 54 oldal.

B Függelék - Teljes példák - 1–3. példa Többszintű leírás, Fond – Állag – Ügyirat

3.2.2 Szervtörténet/Életrajz Az 1945. január 20-án aláírt fegyverszünet rendelkezései alapján az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-i rendeletével (81/1945. M. E. rendelet) adott utasítást népbíróságok létrehozására. A Budapesti Népbíróság felállításáról 1945. január 27-én döntött a Budapesti Nemzeti Bizottság, s a bíróság 1945. február 3-án kezdte meg működését. 1948-tól sorban megszüntették a vidéki népbíróságokat, s a balassagyarmati, egri, székesfehérvári és szolnoki népbíróságok folyamatban lévő ügyeit a Budapesti Népbíróság vette át. A Budapesti Népbíróság 1950. január 1-jével szűnt meg (4281/1949. M. T. rendelet), a még el nem intézett ügyeit a Budapesti Büntetőtörvényszék vette át. A Budapesti Népbíróság mellett a vádhatósági funkciót a Budapesti Népügyészség látta el, a fellebbezett ügyekben a Népbíróságok Országos Tanácsa járt el. A népbíróság feletti felügyeletet az Igazságügyminisztérium Népbírósági Osztálya látta el. A népbíróság hatáskörébe a háborús és népellenes bűncselekmények tartoztak, valamint az azokkal kapcsolatban elkövetett köztörvényes bűncselekmények; ide utalták a még 1919-ben és az azt követő években elkövetett bűncselekményeket is. A népbíróság hatásköre kiterjedt a fegyveres erők (honvédség, csendőrség, rendőrség) tagjaira is. (81/1945. M. E., 1440/1945. M. E. rendeletek, 1945:VII. törvény). Később a népbíróság hatáskörébe kerültek a demokratikus államrend elleni, illetve a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmények is (1946:VII. törvény). Igazolási ügyekben az igazolóbizottság döntése ellen a népbírósághoz lehetett fellebbezni (igazolásfellebbezés). A népbírósági ítélkezés tanácsokban történt, a tanácsvezető bíró szakképzett jogász volt, a tanácsok laikus népbíráit a pártok delegálták. 3.2.3. A megőrzés története A Budapesti Népbíróság iratanyaga a megszűnés után a jogutód Budapesti Megyei Bíróság (ma Fővárosi Bíróság) irattárába került. A büntetőperes anyag egésze, de legalábbis nagy része az 1950-es évek elejétől államvédelmi-belügyi kezelésben volt. 3.2.4 Levéltárba kerülés/Gyarapodás Több részletben, 1975–1990 között adta át a Fővárosi Bíróság illetve a Belügyminisztérium Központi Irattára. 3.3 A TARTALOMRA ÉS SZERKEZETRE VONATKOZÓ ADATCSOPORT 3.3.3. Jövőbeni gyarapodás Lezárt fond. (Lehetséges, hogy a jövőben előkerülnek lappangó iratok, vagy a másutt őrzött iratokkal gyarapodik a fond.) 3.3.4. A leírási egység szerkezete A fond három állagra tagolódik: az a) állagban az itt elsőfokon tárgyalt büntetőperek aktái vannak, a b) állagban az itt másodfokon tárgyalt igazolási ügyek aktái, a d) állagban pedig a bíróság belső, igazgatási (ún. elnöki) iratanyaga található. A megszűnt c) állagban vidéki népbíróságok ide keveredett aktái voltak, ezeket azonban átadtuk az illetékes területi levéltáraknak. 3.4. A HOZZÁFÉRÉSRE ÉS HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ADATCSOPORT 3.4.1. Jogi helyzet A kutatást a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések korlátozzák. Az iratokból általában az érintettek születési ideje ismert, ettől számított 90 év, vagy amennyiben az érintett halálozási dátuma ismert, ettől számított 30 év elteltével, egyéb esetekben az irat keletkezésétől számított 60 év elteltével szabadon kutatható. Védett személyes adatot tartalmazó iratok tudományos célú kutatása az 1995:LXVI. törvény 24. §-ában meghatározott eljárás szerint lehetséges. 42