ORAL HISTORY

Szendiné Orvos Erzsébet: Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Oral History Gyűjteménye. Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. 5-

MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Oral History Gyűjteménye

Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában található oral history iratok Családtörténeti életinterjúk

Ha az időrendiséget vesszük rendezőelvnek, elsőként a Történelemtanárok Egyesülete által készített családtörténeti interjúkat kell említeni. Az egyesület tagjai a két világháború közötti magyar társadalom életét mutatják be. Az interjúkat Tímár Tajos, Bariba Ákos, Magyar Éva, Szilágyi Zsolt és Hosszú Gyula készítette 2010-ben. Az interjúk formája egységes, nem követi az élőbeszédet, hanem elbeszélés formájában, már szerkesztve olvashatók. Terjedelmük változatos, 38 és 78 oldal között mozog. Az interjúkat fényképek illusztrálják, illetve részletes magyarázattal ellátott családfák. A szöveg közben még lábjegyzetek is találhatók. A kilenc interjúban a társadalom különböző rétegeinek képviselői szólalnak meg, akik az 1920-as évek elején születtek. Bepillanthatunk általuk az 1930-as és az 1940-es évek tanyasi életének nehézségeibe és a debreceni és vidéki iparosok (kádár, kerékgyártó, csizmadia), kereskedők munkájába. Tanult emberek is megszólalnak, akik közül többen megkérdőjelezik, hogy van-e értelme az interjúnak: „borzasztó magánügyeket mesélek én itt el, és nem tudom, érdekel-e egyáltalán valakit"? Megelevenednek a Debreceni Református Kollégium vagy a Svetits Katolikus Leányiskola mindennapjai is, mely iskolák belső életében „nem számított a külső világ.”w.

Többször olvashatunk a 2. világháború gyötrelmeiről is, így Debrecen 1944. június 2-ai bombázásáról. Szipál Márton, a híres fényképész otthonát is bombatalálat érte. SzipáL szívesen mesélt kalandos életéről, 1956-os disszidálásáról.9 10 11 Miután elhagyta Magyarországot Los Angelesben telepedett meg, és folytatta mesterségét. Számos filmcsillag és más híresség állt lencséi elé, ezért is kaphatta a „Martin the King” jelzőt.

Megrázó annak a debreceni zsidó asszonynak a sorsa, aki 1938-ban kikeresztelkedett ugyan, mégis deportálták a családjával, és csak ő maradt életben. Lelkes kommunista lett, de a kitelepítésekkor elvesztette minden illúzióját. Megdöbbentő, ahogyan arról beszélt, hogy ő sem foglalkozott a nehéz időkben más bajával: „milyen ember vagy, amikor rádöbbensz arra, bog úg mentél el világjelenségek mellett, bog nem döbbentett meg elfogadtad? Azt, ami szörnyű, elfogadtad természetesnek, [,..] és nem tettél ellene soha semmit. ”12 13

Sinka Györg gimnáziumi tanár fogalmazta meg mindazt, ami annyira jellemző volt erre a korszakra: „nehéz életünk volt, ennek a generááónak kijutott a jóból. Valahog kifogtuk. Ha végiggondolok ezeken az eseménysorokon, melyeken átmentem, eszembe jut, bog gakran egformának mondják a történelmet, pedig nem egforma az [■ ■ ■] többféle történelem van, és nekünk is van ám olyan saját történelmünk. ”7}

9 MNL HBML XV. 55. 3. d. Németi László (1929). Az interjút készítette, szerkesztette Magyar Éva, 2010.

10 MNL HBML XV. 55. 3. d. Sinka György (1927). Az interjút készítette, szerkesztette Bartha Ákos, 2010.

11 MNL HBML XV. 55. 3. d. Szipál Márton (1924). Az interjút készítette, szerkesztette Bartha Ákos, 2010.

12 MNL HBML XV. 55. 3. d. Fahidi Éva (1925). Az interjút készítette, szerkesztette Bartha Ákos és Hosszú Gyula, 2010.

13 MNL HBML XV. 55. 3. d. Sinka György (1927). Az interjút készítette, szerkesztette Bartha Ákos, 1992.

7