Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
5. Fára József: A magyar iratselejtezés
negfelel-e a követelményeknek. Az iáeális selejtezést végző dolgozó-, nak megfelelő politikai felkészültséggel kell rendelkeznie, tisztában kell lennie a selejtezendő iratok korának eseményeivel, mozgalmaival, ismernie kell a szerv ügyintézését ahhoz, hogy kellőleg elbírálhassa az ügykörjegyzéktől függetlenül is az iratok megtartásának, vagy megsemmisítésének a szükségességét, illetőleg lehetőségét. Elméletileg leghelyesebb volna az e kérdésekkel foglalkozó tudományos képzettségű levéltári dolgozókkal végeztetni a selejtezés munkáját, gyakorlatilag azonban ezt kivitelezni alig lehet. Minthogy a rendelet értelmében az irattermelő szervnek kell a selejtezést elvégeznie, ezért a leghelyesebb a selejtezési munkálatokhoz azokat a dolgozókat kiválasztani, akik a szerv ügyeinek intézésében, azok kezelésében kellő ismeretekkel és jártassággal rendelkeznek. A bizottság feladata az is, hogy a selejtezés elvégzéséhez kiválasztott dolgozókat ellássa utasításokkal, oktassa azokat. Meg kell ismertetni velük a selejtezés célját, a selejtezési utasitás rendelkezéseit, az iratok vizsgálatának a módját: mire kell felfigyelnie az iratok tartalmi vizsgálatánál, mely iratok milyen szempontból képviselnek értéket, mit értünk az iratok politikai jelentőségén, a különböző tudományágak igényeinek alkalmazása a vizsgálatnál, az iratok gyakorlati használhatósága népgazdasági, ügyviteli tekintetekből, stb. Ott, ahol több dolgozó foglalkozik a selejtezéssel, hozzá tartozik az előkészítés munkájához az is, hogy a dolgozókat munkacsoportokban foglalkoztassuk. Különösen ott válik be ez a módszer, ahol nagy mennyiségű iratanyag kerül selejtezésre. Itt a dolgozókat képességük és felkészültségük szerint kell beosztani a munka egyes részleteihez: külön kijelölni azokat, akik az értékelést végzik, külön kijelölni felülvizsgálókat, akik a kiválogatott iratokat felülvizsgálják, és külön csoportot kell alakitani az átselejtezett iratok elhelyezésére, a kiselejtezett iratok kivezetésére és egyéb manuális munkákra. Az ily formán való szervezés emeli a munka mennyiségét és bistositja annak a jó minőségét is, Akisebb iratmennyiséggel rendelkező és kisebb dolgozó létszámmal bíró szerveknél, ahol 'bizottságot alakitani nem lehet, a selejtezési felelős egymaga hivatott mindezeknek az elvégzésére. Az utasitás azonban itt is biztosítja a levéltár közreműködését, amennyiben elrendeli, hogy a selejtezési felelősök vegyék igénybe a levéltár segítségét. A selejtezés gyakorlati kivitelezésénél a rendelet kimondja azt, hogy az iratokat egyenként tartalmilag kell megvizsgálni. Ebből következik, hogy nem lehet iktatókönyv, vagy nyilvántartólap vizsgálata alapján selejtezni, magát*áz iratot kell kézbevenni, tartalmát megvizsgálni és igy ér.tékelni. Tartalmi viszgálat alapján az iratok általában három csoportba sorozandók: 1 0 / Azok az iratok, amelyek selejtezését .rendelet tiltja és amelyek - levéltárba kerülnek, 2, / Azok az iratok, amelyek a szerv további ügyintézéséhez szüksé- gesek, 3, / Azok az iratok, amelyek megsemmisíthetők. Az első két esetben megtörténhetik az is, hegy az irat mind a két szempontnak megfelel, és ilyenkor ha az irat a további ügyintézéshez szük-
