Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

4. Maksay Ferenc: Irattári és levéltári segédeszközök

levélj kiáltvány , följogyzes. napié, stb,/ a esetleg a oinaottnek meghatározása /pl, Kossuth Xtojos levele Ceáiyi xiász lóhoz/, A tartalmi kivonat lehetőleg mellőzze az összekötő szövegekot s magát as iratot hagyja beszélőin kiemelkedően fontos részeknél szoezerlnt /idézet formájában/ is, túlságosan hosszú* vagy 'Sablonos szövegek esetén cseh a lényeges vonásokat emelje feC Bar— testeknél pl, « a bíróság,. föl— ós alperes megnevezése mellett — csak a vád és az itéSotok"ismertefcásén nyugodjék a regeszta, Hoszszu taaulmány'-fogalmazatból a gondolatmenet? neg esetleges fejezd?Cr\aek közlendők, Összeírásoknál, kimutatásóknál csupán as adatok általános természetét kall ismertetni, /Pl, adóösszeírás. a családfők neveinek, a családtagok számának, állatállományuknak és ve— tósterülá tűknek negjolölosóvol,/ A tartalmi ismertetésbe be nem fórŐ.rószlotok, boly- és személynevek a szöveg végén külön közölhetők f hely- és személynevek lehetőlep maradók né ürül, hacsak az erodoái iratban nem hosszas, kimutátásszerü á!alsorí>lásukról van szó

fl Idogennyolvü oklevöLPnól különös fontossága van a beszart magyar Híejeséseknok, család? ős helységneveknek /latinnyaIvüefcaéi a más előnyolvüoknek is/

0

'.As ilyeneket betűhíven kell átírni /több alak esetén a logpyakrabban előfordulót, a mellette zárójelben a többit/

a "IBaénkörí" okleveleknél személyek oimel éa az oklevél szerint vitt szerepük, földrajzi nevek ós földrajzi tájelemek megjelölése /különösén a határ járásokban/'» as oklevél keletko sásé vei és kiadásával kapcsolatos kancelláriai megjegyzések /küicnösen a záradék-szövegrészek/ válnak fontossá, llLnden bizonytalan adat mellé kérdőjelet koll tenni /zárójelben/, ' a szövegen J&vüli forrásból vett adatok padi-- ssöglotos zárójelben közlendők, akkor is, ha dátumra, kelotaalyro, a kibeesájto nevére yonatkosnak, A regeszta végén az irat alaki jegyeit soroljuk folí nyelvét, eredeti, másolat-. ny<S3Jtatvány-, fogalmazvány^, kiadvány-, hite— • lesitett«voltat, terjedelmét ós szükségletén utalunk állapotára /ha hibás, szakadt, stb,/, korábbi jelzeteire, nyomtatásban • való köszótótelének helyére, más vonatkozó iratokra ós a szöveg hátlapjón olvasható negjegyzésekre, M

XÖzekkoriaknál" fontos még az anyag /hártya, oaedr/ ás pöcsét /elhelyezés, szám, állapot, sain/ Isirasa. az átiratok ás másolatok a a bennük szereplő névváltozatok foltüntotéso, Kéziratos tárképekhez a regesstáaak megfelelő segédeszköz "ismertető leírás" formájában készül s a rogosztáiá&oa hasonlóan kartotékszörüen keselhorő, tartalmazza a térképtári jelzetet, a leírás készítője által adott Az ábrázolt területet éa a térkép jellegét magéban foglaJ.é/s^iarp

,

ar

í?

oi:aet

í a költözést, az erodetd' cinét, a szerző nevére-és a keltesásra vonatkozó eredeti szöveget, a mértékaráíxy éa méret adatait, majd külön csoportokban.Ángy- és vlz- • rajz, mezőgazdaság és erdőművelés, az emberi nunlsi egyob alkotá-sav'ismerte ti a térkén ábrázelásolt^ szövegre.csőit, itartügráfiai sajátosságait /szin, ábrázolásmód, tájolás, stb/, tudósít anyagárról, állapotáról és eredeti, másolat-, hitelesített voltáról.