Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)
4. Maksay Ferenc: Irattári és levéltári segédeszközök
oltásával annak Edhtegg toljesértekü negfalelőjét akarja adhií ess a felületesseggel éa egyoldalúsággal felérő hiba v-olna* Bllen— kezűleg § ha nincs sző a regaszták nyomtatásban való megjelentetéséről és a ragosztázandó sorozat nem látszik döntő fontosságúnak, úgyhogy a készítendő kataszter non annyira kutatók kinerltő folvil%c :.! basát szolgálja, mint inkább d% anyag kezelőinek ad tájékost .tánöt, oöetlog a gyűjtemény későbbi rendezéséb, darabjainak nás likatokkal veié egybevetéséi? lelvén ja csal: iiegkönnyitenis .ilyen esetékben a ragesstásó szűkre /egy-két aondatoöwa/ szabhatja tartalmi ttvöaatait s a regesstalap egyéb, alább is— nortetendő kellékeiből is csak a fontosabbakat fogja fölvenni, A regesztekészitás kialaku.lt s ma követendőnek 'iátszó alaki szakái'/ . .1 elsősorban a. gyűjteményekre érvényesek, mart a bennük folyó rsgosstásási gyakorlat alapján állítottak fel őket, de több-kavesebb nó&csitással .az irattári sorozatokra is érvényesek, A médo— sitásokat az iratokat elSállltó hivatal, vállalat, csnládj száné "iy mdködési körénede ismeretében kell meghatározni^ as icatok . sorozatsáén ismétlődő tartalmi és külső jegyeinek fölsorolása pl 0 az egyes lapokon mellőzhető lesz* A regoszták — aszerint, hog^ milyen korú darabokat tartalmaznak — ké;; alaptípus szerint készüineks a meháosi csata előtt költ, ma elkygiCrdkve kezelt iratokat /tulnyomérészt oklevelek ós aránylag kevés sáblontipus szerint kéezűlte.k,a továbbiakban tí kÖzépkorl M ojo*». levolek/különlegoe értékük, miatt minden nom-sabloncá részükben alaposan ós külr;ő jegyeik részletes leírásával szokás ragasztásai. Az uiobbkeri, változatos tartalau-i-ipuáu ós sokszor Igen nagy terjedelmű iratoknál ugyanakkor gyakran nag kell elégednünk jallenzo jegyeiknek, tartalmuk legfőbb vénásainak és néhány külső sajátságuknak ismerte tó aóv el, A középkori Oklaveleic közül as önálló darabokon kivül asek is külön kartotékra veendők fel, emléket más cklavél teljes szövegűkből átlrto 'ugyanazon jelzet alfáit szereplő, de egvmáasal szaros kapcsolatban nem álló /ujabkkori/ iratokat külön-külön /mellékjelzet alatt/ kell regesztázni, de a mellékleteket elég az alap— irat lapján röviden feltüntetni /keltük, jelzetük, tárgyuk megjelölésével/, i a A regosztalap tetején az irat keltezés! idejének /"középkori" daraboknál az eredeti keltezesi szöveg magyar fce?ditásának ós a mai formájú keltezésnek, ujabbkoriaknál csak az utóbbinak/, a kelet hclvér.ek /betűhíven csak nem-latin neveknél/, valamint a jelzetek /a levéltári egység rcvidított nevének és az irat számának/ kall állnia. Maga a tartalmi ismertetés "középkori" okleveleknél a kibecsajtó . nevével kezdődik s még ugyanabban a mondatban az oklevél alapaen- . danivalójának és más közlendőinek ianertotéaóvel folytatódik. /Pl, Hl, Béla király olcdományossa a somogjmogyei Köbölkút birtokot «•« Ujabbkorioiaiál az első mondatban szükségec még az irat jellegének /rendelet, átirat, felterjesztés, jelentés, kérvény, birói parancs, jegyzőkönyv, szánadás, kimutatás, számla, pertest, Ítéletiével,
