Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

4. Maksay Ferenc: Irattári és levéltári segédeszközök

Inkább a lajstrom hely óba lén, A lajstrommal szénben fSkesb ag SS előnye, hogy bármely sorozatról rendesóa nélkül Is készifcaettf a a rendszés utóbb, éppen a regeszták segltsógévol, időmegtakarítás* sal ejthető meg, ' Hegesztek - mint a történeti áttekintésből láthattuk - a magyar irattári ós levéltári gyakorlatban nár legalább a SXV

0 század óta készülnek, A szempontok ás módszer fejlődése szüntelen, At első évszázadoknak az oklevelek hátlapjaira irt rövid, eimszerv Segesztái /akár az iratjegyzékek egyes tételei/ még inkább csak a joghiztoaitó oklevelek azonosítását, a keresés megkönnyítését óhajtották szolgálnia A XVIIX, század királyi főhivataiainak mm egy irattárában és levéltárában vagy számos családi levéltárosa /gyakorlott ügyvéd-levéItárosck munkájával/ már olyan regessták készültek

p melyek az oklovol birtokosainak jogi érdekeit ass akfcsje legfojiettebb'eszközökkel szolgálták, A részletes regeszta as es>» levőibe való betekintés nélkül is választ adott az olvasónak jB&aa> ' arra, amire a bánna érdekelt félnek feudális jogai védelménél, bU*» tol^p-xirckaélj hateűmaskodási ügyekben, stb, szüksége lehetett, A Jss* marni, archívum okievél-a?eges'ztálnak készítési szabályzatában a kimos téri jogügy pr^afcó 1766-ban előírta pl«, hogy a birtokba* iktató öklevelekaéi be kell venni a kivonatbat milyen záradékkal készültek, a szinhelyea-o, vagy másutt állató tták-e össze őket, csak a birtokközpontban, vagy a bírtak minden tartozékán végre* hajtották*^ az iktatást* az ellentmondás megfelelő módon fi a 1s6a» vényben előírt napokon oolül történt-e neg, stb. lorméssetes, hogy a feudális rond megdőltévol, az oklevelek biztosító értékének csökkenésével s ugyanekkor a polgári törtesst* irás órdeklőklósének az egykori iratodra va!6 koncentrálásHyal a múlt század utolsó negyedo óta a ragesstekészitás szempontjai IS gyökeresen megváltoztak, Most a történeti* főleg politikai törté* netl esemény okot, azután a családok múltjára vonatkozó genealéVUt adatokat kutatták elsősorban, s a kivonatok össze állításánál'is ezekre voltak fokozott figyelemmel, bár az oklevélJdLállitáS kiindulópontjául szolgáló jogi cselekményt továbbra is a regeszta MM* Mnéeül hagyták' meg, A modern pegesztásáe ennél is továbbjutott! a mai regesztazó, éneikül, heg;: a jogi alaptartalom fentosaágét tagadná /hiszen áz irat kiállításának oéljja s inditóofcai csak ebből dérithefok kI/

? ezen tul ós az eseménytörténet adatain is tul as irat rejfc&tt mellékmondataiban számos clyen adatot is talál majd- mely az agykori élet legkülönbözőbb részleteire tártai— noz tudnivalókat p Hivatali f c^almazvány cfc, határié Írások, pe*r5k és tanu.' p'Xabások Jdfojoségeiben, neveiben a gazdálkodás t«abnikéj ára, az osztályharc egy-egy jelenségére bukkan, melyek a tőr— tónetkutatás számára esetleg döntő jelentőségűek lehetnek, Amedíff* S

3re lehat, széles perspektívával elemez ki az iratokból rinden eaelhatőt, Slődoi hibáján, okulva, sohasem téveszti szem elől* hogy regesztái. nem osak a mának szolnak s nem csudán a legaktuálisabb problémák magvtlásositásához kell, hogy hozzásegítsenek, A mssjctssta^leninieta történetírás szüntelenül fejlődik s a jövf vagy as azután következő évtizedek súlyponti kérdéseinek mogolűa* sara nem fogják az oklevelet újból fclí&éveaai és regc3ztáznl, 8MB esik bele x^yaaakkor a resósztakássitő abban a hibába sen, hogy ág iratnak szinte mondatrél-mondatra való ismertetésével, esetleg Aw"