Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

3. Varga Endre: Levéltári és irattári rendszerek

kot a porok leülön sorozataitól, akkor is, he a hivatalos levolesós egy-egy porról a legszorosabb kapcsolatban állott stb. Csak a kép kiesüs sit é seként, mint az eppkoru. levéltári rondszorok változatossá ;ának néllárját erfli.to.rj riéÉp. hory a. ner- és sgyéb. sorozatokon belül ismét a leekfléhlzveb tárolási módok fordulnak ele. ?a.nnak folyószémozott sörözőtek, ahol e folyó számoz ás rz id"-romáét, vogy a. f ei~ peresek, illetőleg a. fővádlóttak nevének vagy o bororesltett birtőkék helynevein: k betűrendjét kéoVcpí, vapy a ne:v k s az időrend kombinációjc szerint fut, veep-egyikre sincs Ilin tettei s az iratok telije ser' esetlegesen kapták a szárukat* /léérend alatt merint vagy o • perf elv étel vo,p- rz Ítélet; iáéVuitja értendő,/ pannak sorozatok, ehcl az írótok folyószánozás nélkül követik a p^res f•,.lek nevének.-betű•'rendjét, vérinek évente csomózott, tervónyszabok szerint tovább. tagelóió s ezeken belül az ülés jegyzőkönyvek Ív je ;p? elsőinek eorr-..rd~ jébo... rakott sorozatok. Vannak több évi cik3.ua

őket át.fo"é eyoé-ek szerint tagolódó, hetükkel jelzett csomókra £%,ztp.tfc, a é .Itorp ozff törvényglésfgok ezoripé csendőri ositott stb. sorozat ok, az egyse, ezen beleli ismét különféle rendszerű, porolással, var Pasciculus-ileierus ta

: piám s.oozst, oh ól a Pascidulus ogy-ogy ü'pvé-lnek, a Pumerus o;,p-egy ügyfélnek felöl ne r stb, k f oudolisr:.us«kori .levéltárak a :

pronfszórok kaleiuoszkópszerü változatosságát, a ferrkék ssámtalan variációját hozták létre, 3zl" a fejletlen levéltári vagy irattári rcelszórt - most már az utóbbiról külön is lobot beszélni, mert a centrális -korroányhatósá;;ok ir-tkezelt sóén:, folyó ügyvitel anyaga keze elválni az ügyvi;te-lhes már -ne:p szükséges vc.fp esek alkalmilag szükséges ré"i iratoktól - o kézponti komárpszervek regicztratúráiban, áltrlé/gn a £7III,század folyamáig más, fejlettebb iratkezelési módok szeritják ki. Általaién a XVIII* százai felanán, mert az uj rendszerre való áttérés idérontja - az egyes európai erszépekben különbözős ugy látszik, először Pranien• bureben, '^illetőleg Poroszországban következett be a változás, még a X71I<j ssazad végén c legutoljára Svédország fogadta :. o a reformot,"roár o gyep szádad folyamán, 1 mai^ar kományha b óságok rerisztreturáilrn az uj írrekezelési módok a XVIII. százai utolsó évtizedeiben honosodtak meg, • é Ebben a kezelési eljárásban a korábbi, célszerűtlen, mesterkélt szóm-" pontok helyére természetesebbs az' iratok tartalmi összefő, gése lépett. Ennek negfelel

;V

on a.z ugyanepon üg~ re vonatkozó, egymással kaexkoolatos iratok. / é.oe 'vé.oyok és fogí frazváiiyok/ ezután ossz-- f eylclva, együtt - mint évplrat - nyertek elhelyezést, sőt a nagy ügyferga'irm hatosé.-•goknálj abol e toonólk sokaságé, és különí élesé-o az ügyvitel finomabb tagoléaísát, a rooszortok elkülönülését idézte elő, az iratok az irattáraiban ugyanebben a tagolódásban; ügyosztályok /deprrtamontumol:/ 6s tárgyi kutf'-k ,/fons/ szerint csoportosítva korültek irattárolásée, 'nin

y

belül az e-ggdi ügynek, illc céleg aktának a legkisebb irattári $$^#&tl a tétel, /positio/ felel meg. Ebben a kezelésben tehát nem-... cna.k• az.„opy ügyre""vonatkozó iratok vonódtak Össze,, dó a hasonló tár-iratok is ékprás mellé, egy-egy irercsepertba kerültek, 11. el.. • ó. n,kir, bel:; bortőtenács 1?85 utáni Irattári rendszerét vagy a. nagyar " udvari kamera hasonlóan topoiódó egykorú rendszerét stb, /l roforen- ; sok szerinti urat tárolási roo lm, moly tula.jdonkópen szintén a tárgyi •szempont érvén;..esillését jelenti, minthogy a referensek rendesen egyegy ügycsoport el-10.dói voltak, mint szórványoson előforduló, nen . •tipikus formára, nem térek ki./ Jet e t-'roP'l, kutf s—tét fl.es irattári rendszert / s. azzal együtt az