Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Középfok (1952-1953)

8. Ila Bálint: A filmezés a levéltár szolgálatában – Győry Jánosné: Iratrestaurálás

• - • > • | • * ' Mielőtt a könyv- 'és iratrestaurálás technikájáról beszélnénk; szögezzük le azt a tényt, hogy a letűnt feudális és^burzsoá rendszer teljesen elhanyagolta ezt a könyvtáraink és levéltáraink számára igen fontos tudományt. Ezzel hatalmas kéiokat okozott és sok értékes kéziratunk a' . gondozás hiányában vagy megsemmisült, vagy a legjobb uton haladt a megsemmisülés felé. Népi demokráciánk tette meg az els§ lépést, hogy könyves levéltárainkba ezt a nélkülözhetetlen iparágat bevezesse. ~z is mutatja á munkásosztály teljes megértését a kultúra,iránt, amely, mint ebbdl a példából is látszik, a volt uralkodó osztálynak egyáltalán nem volt^szívügye. A letűnt-uralkodó osztályra jellemző ez a kulturnellenesség, Hogy csak egy példát emlitsünks legújabb könyvtárunk, n Műegyetemé, 19o8-b>an épült, «z a könyvtár nem rendelkezett azokkal n követelményekkel, amelyek n megóvást biztositják. ^zeken n hiányokon sogitett népköztársaságunk, amikor számos könyvtár és levéltár kibővítését tervbe vette és ujjáépitette. Egyúttal nagy költséggel restauráló műhelyeket létesített, amelyek hivatva vannak a mult' bűneit kiküszö" 1 yU Magyarországon az Országos Levéltár restauráló műhelye,az első iratrestauráló műhely, 1949* őszén alakult, Azóta a Munkásmozgalmi Intézet vette át tőlünk a tapasztalatokat, majd a Hadtörténeti Levéltárban létesítettek műhelyt a rongált iratok, javítására. A Műszaki Egyetem is foglalkozik már restaurálással és ti Széchenyi-könyvtár restauráló műhelye is kibővült„ Mindez rövid pár év alatt történt. Hógy á nru.it bűnét miiyen nehéz helyrehozni, tanúskodjanak raktáraink és könyvtáraink, amelyek 4 évi szakadatlan javítás és restaurálás után még mindig ontják a j r/itandó anyagot. A restaurálás fő feladata abban áll, hogy az elporladt .iratot, kódexet vagy oklevelet olynn állapotba hozza, hogy a kutatás számára hozzáférhető legyen. *yz ilyen irat kezelése nngy gondosságot igényel s csak az avuljon hozzá, aki a könyvet, oklevelet szereti, es ugy, ahogy egy antik szobrot vagy régi festményt, műemléket kezelünk. Mielőtt hozzákezdenénk a kézirat-, oklevél-, kódex-vagy kötésrestaurálás módjainak magyarázatához, elsősortan ismernünk kell, mi a legfőbb ellensége a kéziratoknak. Elsősorban a nap, mely a bőrkötéseket kiszárítja, eredeti szinüket kiszívja. Második ellensége o könyvnek és n kéziratnak a por. Mindenki látott már poros kéziratot vagy könyveket. Néha nem látunk rajtuk nagymennyiségű port, megis azt észleljük,hogy lapjaiknak sz'élein vagy a füzes hajlásánál sárga esik húzódik,Ha as ilyen elsárgult részhez hozzányúlunk, a papir törik. Vagyis, a per megtámadta a papir anyagát, szaknyelven: elégette, ,„z ilyen könyvek;nem. tartják a fűzést, lapjaik kiesnek és a legnagyobb feladat elé állit jak a könyvkötőt, mert ezek az elégett lepek a legkisebb tüszurásnál elszakadnak. Különleges kötést és fűzést igényelnek ezek a könyvek, úz áll a levéltári csomóba kötött anyagokra is. ezért kell felhívni se könyvtárosaink és levéltárosaink figyelmét: ha ilyet észlelnek, adják át a szakember kezébe -javítás végett, mielőtt a. kézirat szelei letöredeznek, az esetleg fontos - szöveg.'hiányossá lenne, .. 1