Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
8. Bakács István: Levéltári leltárak, levéltárismertetés
nnk mogha táro záea (kezdő ós végső év) s az állag- raktári helyének feltüntetése. Az állag tárgykörének kifejtésénél azt tűztük ki alapelvül; hogy ce.ak annyi t keli közölni ? ami külön Jatt a t ás t nem igényel, Tormészotesens egyajzerübo és könnye-boa áttekinthető állagoknál ez atárgyi kifejtés ndis okozott nehézséget « azonban bonyolultabb f nagyobb terjedelmű áílegoknói a súlyponti kérdések fölismerése és kibontása u..m volt olyan o oyozorU f oladaia Pl t a mag6nlei*sitárakná 1 a kiterjedt levői ezés - amely nem egyezer épp a politikai vagy történeti események feltárása szempontjából jöhetett volna számitosba - dorabrol-dorabra való átnézése magvaléolthatatlan volt, A tárgyrovat terjedőimé és mélysége tekintetében van tehát a legnagyobb különbség az egyes leltárak kozö tt ft A 'következő pontién oz'anyag leírását a belső szerkezetnek megfelelő tagolásban (feíáliitási renu}> a negyedj k oo ''. o-an pedig az anyag terjedelmét raktári- egységekben és folyómétert,kbon kif ejozvo.pdtuk. Az ötölök pontban oz -anyag f el á 3. 1 i t ás ára vonatkozó technikai' adatokat adjuk 3 oz a jövőben euo/é,aundö levéltár-technikai munkánkra ad irányi has t, A következő pont a levéltári (irattári) rendszer rószlb tes ismertetését tartalmazza^ annak í^ltüntetés-ev'olj hogy a rendszer egykorú-e avagy mesterséges, oz utóbbi esetben peoig, hogy mikor és ki hozta lo£ro a A hetedik pont a kutatási lehetőségeket ismerteti, a segédlet iket 3 azok szerkezetét s nagyon fontos az, hogy azt is feltüntessük, itt, miképpen keli o levéltári terminológia szempoatjábél a szobanforgo áliogbnn levő iratokat idéznie A üegjegyzés*rovatban tüntetjük fel a hiányokat? o háborús sérüléseket és végül az utolsó rovatban összegezz ÜL: azokat a levéltári feladatokat, amelyeket az állaggal kapcsolatbán ol keli végeznie Az alapioltárezásoól a legdöntőbb kérdés az volt ; hogy az egyos alapleltári állagok ma.".yen egységokon alapulnak., A levéltári egységeket vettük alapúin vagyis eiyoe irotcsoportokát y amelyeknek Önálló levéltári rondszerükj különálló oegédköoovolk vnanak ; Az alaplelt árak -tehát rög s.1 tették az Országos Levéltárban, majd pedig a LOK megeioloilásával o vídé'oij, megyei, törvényhatóságig ill ö állami 1 evé 11árafcbnn levő iratanyegot s minchogy az állami levéltárak akár : a felügyelet ?> akár a kettes keze lés révén az egyházi levéltárak • • ÍÍ fölé is kiterjesztettek feioihatóságukat, az egyházi és szerzetesi levált árak alapié", tárai is elkészültek.. Minthogy pedig a tárgyrovat kif 3 jtéoo; még ha hézagosan la- történt* lehetővé t eszi a kutató tájékozódását az iratanau, oon. .. ,zégtoionül a levéltári forrásanyagnak ma,már olyan kataszterével rendéikosonk f amely nemcsak a , további levéltári muoka rendszeres kiépítését teszi lehetővé, hanem a szocializmust épitő népünk történétiráziInak io megbízható segítséget nyújt* 195o-ben jelent meg az 18Á8//L9~I mi nisztórium levéltárának ismertető leltára ymber OyozŐ\ t o ilábó ia Ez oz ian c ideális leltár, amely y m az íratok meglévő rendjét ismerteti, -anem olyan levéltári rend kai vetíti fel, amelyet a leltározó az anyag áttanulmányozása oorán elméletileg kialakított. Igen bő/en tárgyalja a hivataltörténetí összefüggéseket , külön súlyt helyezve az ügyvitel történetének feltárasára w Ilyen vonatkozásban a .segédkönyveket kritikai és analitikai vizsgálat alá v. szi, Azonban t&rtáoe-zzn a leltári adatokot is ; egyes csomók, kötetek raktári számát; mennyiségét, tortalmát (iktatószámokban kif cjozvoK A leltározó - iáiként Togányi - az anyagot rugalmasan kezelte, részi otesebbsi ott a leírás ? amikor a részi átesés oz íratok használatára iv eve ÍS tájékoztat, máshol, ahol ez nem állót t f 3:a ( összefoglaló.-
