Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
7. Bakács István: Iratvédelem
2 törvényerejű rendelet két csoportba soralja a gyűjtési körébe tartozó iratokati az Országos Levéltár ay, Országgyűlés, az elnöki Tanács, a nini3zt ér iUmoknak,. a* oíépgazdasáti T ..nácsnak, a volt. Gazdasági főtanácsnak, az Országos .Teryhivotalnak ; a '•jogfelsőbb Bíróságoknak^ valamint más olyan hatü'ságoknakjhivataloknoO, testűleteknek és intézményeknek az ügyintézésünben rendszeresen már nem használt iratait veszi át ? amelyeket a kultuszminiszter az érdekolt. miniszterrel egyetértve kijelöl* Kivételen honvédséggel kapcsolatos államfői iratok és a honvédelmi minisztérium "iratanyaga, A többi iratanyagot:•a levéltári kerületekben székhellyel biró közhatóságoknak? közhivataloknak, köztestűleteknek, közintézeteknek és közintézményeknek és közületi vállalatoknak ugyancsak az üoyíntjzésükban rendszeresen már nem-használt iratait a"kerületi levéltárak veszik át* - Megjegyzendő, hogy a kerületi levéltárak szervezését a gyakorlatban mindeddig nem lehetett megvalósítani s ezért •1952 végén a Közoktatásügyi. Minisztérium a kerületi-levéltárak feladatkörét az országban lévő 21 állami levéltárra ruházta, A r törvényerejü rendelet kimondotta, hogy a közhatéságok- és-közhivatalok 1955-ig kötelesek az ügyintézésükben rendszeresen már, nem használó s a felszabadulás előtti időből származó irataikat különválasztani, az ér- , dokteleneket kise'.ojtezni ys a visszamaradottakat addig őrizni, mig az illetékes levéltári szerv át- nem tudja venni őket. Az a munka, amelyet 1951 folyamán a Levéltárak Országos Központja elvéyzett, a légionbanbizonyitotta ? hogy az iratvédelmet csupán levéltári kezdeményezéssel intézményesen és országos viszonylatban lehet megoldana A^legjelentősebb lépésnek azonban mégis azt* tekintjuk, ; hogy a LOK felállítása révén a nem állami levéltárak biztonságba helyezésére* ill. fennmaradására jelentős intézkedések történtek, Elsősorban említi hetjük, hogy mivel a vállalati és üzemi levéltárak .közül 'amúgy is sok esett a felszabadulás és az államosítás utánrcszben tud <!-:s kártevés, részben a tokésellenes hangulat áldozatává, a LOK kezdettől fogva a vállalatok és üzemek f iratanyagát'úgy tekintette, mint közületi iratanyagot s így ezekre is alkalmazni lehetett a közhivatalok irattáraira vonatkozó 'rendszabályokat* ezenfelül igen sok, a-polgári korszakban keletkezett társadalmi egyesület szűnt meg a felszabadulás után.EzekKsk iratanyagának begyűjtése is házágosari történt, mert 195o-beu' már viszonylag kevésnek iratanyagát 'sikerült megmenteni az illetékes közlevéltárnak* A magánlevéltárak fogalma ma no:* .csak az egyházak és egyes családok magánlevéltáraira korlátozódik; terjedelem és jelentőség tekintetében a"zónban valójában csupán az egyházi levéltárakra. A katht>likus egyház hatalmas terjedelmű'és történetileg legértékesebb iratanyagát -a 29,sz, •törvényerejű rendelet adta lehetőség alapján nemzeti érdekű magánlevéltorrá nyilváni-. )tták. Ugyanis a ; "magánlevéltárat'tulajdonosa köteles, épségbeués használható ál lopót len fenntartani, őrzéséről, szakszerű rendezéséről, kezeléséről és meocváaáról saját•költségen gondoskodni/* A 1DK felügyelete alatt áll s ennek keretében - veszélyeztetettség esetén.- a LOK a fenntartót az elhelyezés, kezelés, illetve megőrzés módjának megfelelő megváltoztatására kötelezheti, Minthogy a fentemiitett egyházitestületek, valamint a fej nem oszlatott bencés, ferences es piarista^rendek levéltárai fennteotóik részéről értékükhöz,' jelentősé'güknöz mérten, nem'voltak megfelelően kezelve. 1951'szeptemberében ket.tős, kez.elé3ba vétettek, A levéltár ajtaja (térerő vaoy szekrényajtó)'
