Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
5. Bakács István: Levéltári segédletek
érdeklődő hatóság részére szükséges, egyedül 1931-ben 2o3knatóság igényelt gazdasági és kulturális kérdésekben felvilágositnst a szovjet levéltáraktól* ÜJbből az adatból látjuk>. hogy milyen súlyponti kérdés a szovjet levéltáraknál a tematikai feltáros s nyilvánvaló, hogy a magyar levéltárak nagy hiányosságát, hogy nincsen meg a népgazdasággal való kapcsolatunk, csak a tematikai feltárás munkája tudja majd eltüntetni, Rákosi elvtárs a költségvetés tárgyalásakor emiitette ? hogy hazánkról nen készült még földtani térkép, Nyilvánvaló, hogy még ehhez is szántalan olyan adat lappang levéltárainkban? amelyeknek feltárására szükség volna.. Sgyik dolgozótársunk emiitette, hegy "pokol** völgynek" nevezik a középkorban az olyan völgyet, ahol rossz-szag? levegő volt - s igy a "pokol'* szó említése helyén földgázkitörésekre következtethetünk. Nyilvánvalónak látszik, hogy a tematikai feltárásnak éppúgy ki kell alakítani szabályzatát, mint ahogy kialakítottuk a regesztázásnálrt Tudjuk, hogy levéltárainkban jelenleg u*n« kutaté~se~ lejtezés folyik. Ez a selejtezés a munkásmozgalmi vonatkozású adatokat tárja fel* De ezzel kapcsolatban igen nehéz kérdés is vetődik fel* Épp a selejtezéssel kapcsolatban minden iratot kézbe kell vennünk s igy minden iratnak tárgyi vonatkozását feltárhatnánk, dnnek azonban útjában áll egyrészt a munkához szükséges figyelemkoncentráció korlátoltsága, másrészt pedig az ? hogy igy az éppen folyó munka nagyon lelassulna, sem a selejtezés, sem a Munkásmozgalmi Intézetnék szükséges adatok nem lennének meg meghatározott időre* Igy kényszerülünk minden egyes tematikai igénylésnél ugyanazt az iratot ismételten kézbevenni. Persze ennek szükségességét csökkenthetjük azzal? hogy pontosabb tétellajstromokat készítünk s adott teiieatikai föltárás esetén csak a kérdésnél számbajÖhető tételeket vizsgáljuk ét* Az elmondottakban vázolni akartuk azokat a segédleteket? amelyek az anyagban való részletesebb vagy általánosabb tájékoztatásra szolgálnak, egészen másként áll .azonban a helyzet ott, ahol az egykorú ^segédletek elvesztek s az anyagnak eredeti rendjébe való visszaállításánál csak közvetett adatokra támaszkodhatunk: azaz olyan iratokat kell segédleteknek felhasználnunk, amelyek eredetileg nem segédleteknek készültek. Adott esetben ugyanis a személyzeti kimutatások? tartozásokról? egyes birtokokról széló kimutatások, formuláskönyvek, kiadványkönyvek, nyilvántartási könyvek, kézbesitő és postakönyvek, kölcsönkönyvek is segédleteknek számíthatók. ü őt segédletnek számithatók egyes esetekben számlák is, araennyiben iratvásarlásokról szólnak és igy hozzásegítenek bennünket annak .megértéséhez? hogy valamely irat a szóbanforgó állagba miként került.(11 a Festetics—család vásárolt nemcsak könyveket? de iratokat is? ezek. - nem lévén tárgyi összefüggésük a családdal - csak ugy rendezhetők, ha tudjuk^ hogy azokat gyüjtée céljából vásárolta a család.) Ülésjegyzőkönyvek az ülésen tárgyalt iratokra, a számadáskönyvek, pénztárkönyvek az egyes tételeknek megfelelő nyugtákra, az u.n, Beleg-ekre vonatkozólag szintén segédleteknek tekintendők. A segédleteknek tehát széles skálája van: a kutatok tájékozódására szolgálé segédleteken kivül tehát vannak olyan segédletek, amelyek csak a 1evéItárosnak, a hivata11örténésznek, a rendezenek.tudnak segitsé~ get nyújtani. iS a levéltárosnak fedaláta ; minden segédköny őrzése és felhasználásába segédkönyv neki 1 , állandó segédeszköze, amenynyiben az anyag állapotában bekövetkező minden változást be kell abba
