Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)

5. Bakács István: Levéltári segédletek

Természetesen az iktató könyv megjelenésével egyidejűleg, araikor tehát az élő hivatalnál minden egyes irat egyedileg megfogható, hivatali pályáján végigkísérhető volt, a régibb iratokat is darabonkint kívánják hozzáférhetó'vé tennie A magánl evei táraknak a kanara levéltárába való nagymérvű bekebelezése - amely nyomon követte a birtokokmk a kincstár részére történt lefoglalását^- szükség ssé tette, hogy a lappangó királyi jogok felieritése céljából ezekbe az állagokba tartozó iratokat egyenkint jegyzékeijék. A XVTII«sz, Végen alakul ki a lajstromozás uj rendszere, amely hasonlitott ugyan a régibb lajstromozáshoz, azonban hasonlíthatatlanul gondosabb, részletesebb és foként áttekinthetó'bb volt. A.kamara által az 176o-as -években nészitett lajstromok és mutatok mintaszerűek voltak. A lajstromok háromhasábosak (középen a regeszta, jobbról a balra, a személy- és családnevek kivetitve), a mutatók öthasábosak (személy- és helynév, regeszta, csomószám, "irftszám ós a lajstromkönyv, lapja)

3 A magénlevéltárakat tulajdonosaik ebben az időben szintén lajstromoztatják. Ezeknél a lajstromoknál az évszám sokkal nyomatékosabban jut kifejezésre, hiszen o^y-o.ry tárgyi csoporton belül az iratok évrendben helyezke kiek el

a A mutatók is igen változatosan készülnek. A mutatók rokszor - nagyobb terjedelmű ^iratanyagnál meglehetősen bonyolultak s a bennük való kutatás nem egyszer rendkivül.t nehézkes. A Zichy-család 15 kötetes elenchusához a mutató • ugyanazt a személy- és helynevet minden kötetre nézve külön-külön mutatja ki, mégpedig az előfordulás sorrendjcben

0 Vagyis ugyanazt a személyes helynevet számtalan esetben tüntetik fel s minthogy regesztát a mutató nem közöl, csupán a megfelelő elenohus lapszániára utal, a mutató csak egyes esetekben ^könnyíti meg a kutató munkáját,, A j^íkéczi-Aepremont—család levéltáránál a mutatóban előforduló személy- és helyneveket az egyes betűkön belül sorszámozták* A, mutató megadja a pontos levéltári jelzetet, azonban ugyonaz a hely- és személynév e^y-e^y betűn belül számtalonszor ismétlodikc .ízért azután "kulcsot" készitettek, amely megmutatja, hogy a szóbanforgó személy-, ül. helynév a mutatóban a megfelelő' kezdőbetűben hányadik sorszám alatt találhatói- Készítenek ezQnfelül ebben az időben egyesitett lajstrom- és mutatókönyvet is. A regesztát a regesztában foglalt valamelyik hely- vagy személynév kezdőbetűje alatt közliko Minden egyes betűben a regésztákat sorszámoztáka A regesztában szereplő többi személy- és helynév szintén szerepel a kötetben, azonban mellettük nem levéltári jelzet olvasható, hanem utalnak arrci a betűre, il.U betűn belül arra a sorszámra, amely alatt a vonatkozó személy-, ill.. helynévet magában foglaló regeszta megtalálható,, Készitenek u

o

n

0 mutató-lajstronkönyvokot is olyan formában^hogy a regeszta csupán a tetszőlegesen kivetett személy- vagy helynév alatt található meg. Pl

c

a lékai papirmaionra vonatkozó ügyiratok regesztái Léka cimszó alatt találhatók, "papirmalem" alatt hiába keresnénk

0 A vármegyei levéltárak - habár lajstromokat már a XIV

0

sz,-tól készítenek egyik-másik helyen - a. XVIII-, sz.-lg jórészükben rendezetlenek. Az ülésjegyzőkönyveken kivül, amelyekbe n kor másolési irányzatának megfelelően néha iratokat is beiktattak; illo bemásoltak, irataikat sokszor meg sem őrizték. Irattipusok, ill.> tárgyi csoportok szerint készült lajstromok s a reájuk, meg az ülésjegyzökönyvekre vonatkozó mutatók csak a XVIII. század végétől készülnek.;,