Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)

4. Bakács István: A levéltári rendezés

tette. ff«>s hát* na ilyen je/jysókelt. lajstromozott úriszéki iratokat aa úriszéki Iraték csoportjába, aa általunk rendezett urio&őkl iraték elejére helyezattk. A oa/ránlevóltárak XVIII-XIX. századi rendezése tár.jyi szempontból általában a legkülönfélébb iratokat ölelte fel • iéjy ezeket a lajstromozott iratokat leghelyesebb a levéltár elejére helyeznünk. Wfk e,tjr ömlesztett állapotban lévő magánlevéltárat veszünk renánzí. B alá, először a . Jelsctos Iratokat eneljük ki, de már a» első, futólagos áttekintés alapján a számadásokat, perekot, uriszrki jc/*yzőkönyvekot, stb.,tehát olyan irattipusoknt, amelyek termájuk**^ fegv© könnyen felismerhetők, azonnal kiemelhetjük s-csoportoslthatjuk, ICUlön ki kall emelnem, ho/jy a nn^felevéltáraJ^n^jolzetes iratok különválasztását munkaerők veszik s ezek a munka s^rán nz enlitofct irattipusokat kiklllönitik* Szükségesnek találjuk leszögezni azt, hö<:y a tárgyi csosortok noa azonnal, aa iratok első kézbevételeker alakulnak ki, mert az iratanyag ismeretében lehetsé,;es csak a felállítható tárgyi csoportok körvonalozása c ezekután kerülhet sor az c/Qres iratoknak a taivsyi csoportokba VÍ*1Ó be illókat ásá$Oa Ternéssetesen vállalati, üzeni, st». levéltárnál Sppkw fel állititat ők tárgyi csoportok. Btféssea speciális csoportok alakíthatok ki pl«. az üzleti összeköttetések iránya fvilágrészek, or^aá-;ok

f országrészek) eserlat, vagy a termelt vn/gr forgalmazott áruk Jellege (autó, outór fcuss^yártá*, gép, déli<íyünőlcsT import, textil^'árukivitel, stb.) szerint .A két alapszempontot nyilvánvalóan egymásba is lehet kapcsolni. fvdjuk» ho& as Irattár szerves kápaődnéűy; minthogy azonban a levél2

árak különböző irattárak anyagát -yüjtik össze, szintén ;

$yüjtedények, a van saorosan vett gyü Jtemóny-Jelie, jü iratanyag is, olyan vegyes iratok sorozata, amelyet nkár ne/jhatáxozott tárgykörre vonatkozólag állítottak össae, vn^y teljesén esetié ;eson összekerült iratokbál áll. Pl. műgyűjtők vásároltak meghatározott eélból iratokéitt Kossuth Laes életére, a szabadság, rcra, Rákóczi Ferencre, stb. Ilyen esotekan a rendezésnek könnyebb a feladata, mert hiszen ezeket az adott tárgyköröket csupán kisebb tárgyi csoportokra keli bontanunk, ?1. a Kossuth Lajosra vonatkozó iratokat szétbonthatjuk családi vonatkozásunkra (ezen belül pl. levelezésre, személyi iratokra), Kossuth t%yvádi működésére vonatkozókra, az Orsz%/^ülési (Tudósításokra, a Pesti Hírlapra vonatkozó iratsorozat OKra. Más az eset akkor, ha a gyűjtemény teljesen heterogén jelleg. A levéltáraknak mindig felajánlottam netfvételre iratokat. Ezek különböző iratképző szervek iratanyagból merültek ki s természetesen elsősorban iratképző szervók szerint csoporto— sltandók. Nem e-;y iratról asonbnn nem lehet megállapítani, melyik iratképző szerv terméke, másrészt lehetséges, ho ;y Qt$-<KTJ irat képző szervtől aa illető /^jtemóny csupán c jv-e^ iratot tartalmaz. />a ilyen egyedi XrnW&ix lemenő aprózódásnnfe nincs jelentősébe s igy aa ilyen iratokból általában ugyanolyan tárgyi csoportokat állíthatunk fel. mint amily éneket e-ty iratképző szerv iratanyagának rendezésénél felállithatónak mondottunk. Me* kell jeleznünk, ho:y az ilyen nyü*teményok többnyire magánlevéltárak romjaiból álianak, tehát elsősorban az azok rend zésénél irányadó szempontok érvényesítemlőké Tehát össeeválo.i;nthatJuk pl. a különböző birtokokra vonatkozó összeírásokat (aa anyaghoz készítendő.áttekintő jegyzékben soroljuk fel a birtokok nevelt ás aa összeírás Idejét), vagy a meghatározott esenányekre vonatkozó iratokat.üyüitjttk össze, pl. a Kossuth Lajos tünetesére, na 18o9. évi francia háborúra vonatkozókat. Különválaszthatjuk az o/jyházá