Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)

2. Bakács István: Levéltár és irattár

jBsctrületf csal: ojaos* hézagos álatokat átláthattak* Csak ogy példával vilázithatjxik noa ennek igazságát, aratasi szerződéseket, a .használatát, az rxatópzjtecíljkokrr vonatkozó adatokat csak a nagybirtok lo vél táráin találhatjuk ne z. Sajnos a aagj ür%daln.^4 levéltáraiban r pazdrsáíTL anyaa r^o^lohct-son nostohe bánásmódban rés so sült a né;; azok a levéltárak is

t ar&l^ek e történeti enyaoukat gondosan* renl^svc .-jristok, a ZDtöX, szakái eaz&aaáci agyaggal non tSrSdtofc* A háborús osVlekaányek ezeket a levéltárokat többnyire a kastélyokon kivül. tehát kevéssé biztosított holtokon találták e a folssrbaJulds után nvaindalt -ocntonimkálatok is kevés 4

f idolra t fordítottak csoteriok az iratenvafoteak nentéséjac. A feladat na,*^ volt, o nunteftaro' és szállítóeszköz kevés, nyilvánvaló* b£g3 elsősorban az isra&rt, a tb'rténeti anvaaot kellett nenteni s raíre rákerült volna sor a többi irata^egra, az neaseaniziilt. A néne tok és az anerikaiak nonopolista társaságai nea;szorvezik i ga&dasági levéltárakat: Kölnben 1906-ba» A;w2ikábaa 19S$> ben alapítanak aazdasáai lóvéit árakat. s&ely éknek azonban non e tudonányos kutatás^szolgálata volt a rendeltetésük* hanon a atsda-. sáci is politikai uralom MgftrcBtfWé* Kutatási oarje&élyt a monopolista társasác tulajdonosai alhattak csak* a kültoboz'- állaaoeitási központosítási törekvések* e^el^aek a burzsoá le vált ár fejlődésben jelentkeztek ezokre a l&véltórákra ne:i terjedtek ki* A szooirdLiznus építése a gazdasági levéltárak anyagának isnorato nélkül el jsen képzelheti* A Szovjetunió is naay rundot fordít orra, ato 1926ben az állanositott ipari! hit elint éznén^i M kereskedőin! vállalatoknak rxz állnmsitást ne>:ol*z5 i&flkro vonatkozó dokumentációs ' a Levéltári Alap felügyelete alá helyezték. Hálunk voltaképen e LOK noGszorvozése éta indult ne& a vállalati, üzeni levéltárak ai^gának fRb^wüAtífts* s ennek olso levéltári kifejezése az. 1953 január 1-én nükö&ösét neakazdo J^sz. budapesti állani levéltár* Itt kell Dftgw* I&aeznünk, heay "

r

< Siöevjotuniobán 1941-ben felállították i KozponÁi Állani Irodair.i Levéltárat, e&ely Írók, publicisták, aft?ésá$« ir^thacyatókát orzi / Osornisövezkij* Dcsztenevsskij- Sosedrin, Gsehov. Tolsztoj Lunacsovszklj, EJopin/ e 1926 éta áll retíö ú féwyköj? és PilDlevlítdr, anolrot Hnn,-;foIvételi I.eveitirral ej^mitettek ki /nranofonlenez. iiiradéfiin, fénykép, film, a*íolyokzooifclisfce építést va#y a kdborasesoh6nyoket matatják b.©«/ A nagyaS lovéltári%ynok a felszabadulást követő időkben az 1947* évi XXI, tc. adott uj Irányt* aaely ofíy levéltári, fcaa&öö$ál akarta nocoldani az állani felületetnék kérdését a különbőz? levéltári állagok felet't« I3z 0 törvény áéótibm a polnári, felfest tükrözte vissza s voltaképen nár törvónzb^ikt^tástkor i fojlldés tulhtledtn e t;5r- • vényben lefektetett szea.Pontokat

f Az 1950• óvi t'-'-rvón^oreJÜ rendelet, málf i LOK-ot hívta életre, adta ner a lobot|5itg0l a szocialista nagyér levéltáruk klrlakitásáboz* Sz a törvényerejű rondolot közlevóltárck ^yüátSoslsi alá fo^lclta^cz Orszárop 3JC vélt árat* aa állani kerületi le volt.-Irakat^ és a H??dtörténolni Levéltárat. Sudjuk, hogy a kerületi lóvéit árak fölállításáig h-t áokörükot a r^ni negyei ós városi /egyszóval törvényh.®téeá^l/ levélt.árekbél alakult állani lovéltárrik r^rakorolják, ITor-zetl érlokü ^áiilovéltárakat iá olieno:? a törvényerejű rendelet, Bzek azok i lovéítáralc* aralyek turuéSBütofl ée jof^i Bzenélyek birtokában vannak, de ön^íyefeeí kienelkod''' jtelbfttöflé^tSt niatt a közoktatd£üryi ninisztor a LOIÍ .navtisl tára nonp-íéti érdekű levéltárrá nyilvdnii. 2 levéltárak feletitfelÜgy*ldtot aa lllet^floo