13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
a két /pozsonyi és szepesi/ kamara járt a kezére, mely az ily módon a királyi kincstár számára összeharácsolt vagyont is kezelésébe vette. A kobzott birtokokkal kapcsolatos jogi kérdésekben, a kobzott javak iránt magánosak részéről támasztott különféle igények elintézésénél stb. - mint általában a kincstár vagyoni érdekeinek képviseletében, pl. háramlási jogának érvényesítésénél - a kamarák bírósági hatáskörbe tartozó funkciókat ragadtak magukhoz, A kamarai bíráskodás igy, mely törvényesen* csak a kamarai alkalmazóttak ügyeire , a tiltott mér- . tékek használatára s a harmincaddal, illetőleg a csempészettel kapcsolatos ügyekre terjedt ki, 1 a törvénytelen gyakorlat folytán a biróságok elé tartozó magánjogi vonatkozású tárgyakra is kiterjeszkedett. Ehhez hasonlóan a töröktől visszahódított területeken a rendi törvényhatóságok megszerveződéséig az egész - polgári és büntető <- biráskodást a kamarai adminisztrációk vonták magukhoz s a magyar jogszolgáltatástól elkülönitve gyakorolták, Mig a delegált biróságok s a kamarák jogellenes tevékeny sége a töröktől meg nem szállt Habsburg-Magyarországon növelte a kincstár vagyonát és jövedelmeit, a töröktől visszavett területek eltulajdonítására az udvar ujabb törvénytelen szervet, a Neoacquistica Commissio-t hozta létre. Az 1688-ban Bécsben felállított Commissio, mely Kollonics biboros elnöklete alatt német tanácsosokból s a haditanács és az udvari kamara képviselőiből volt összetéve, azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül a visszahódított országrészek minden birtokosának tulajdon iránti jogcímét s azokra, akiknek igényét elismeri, szabja ki a "fegyveradó"-t, a jog elismeréséért fizetendő illetéket, A commissio - a királyi curia hatáskörét bitorolva - az ősi tulajdonjogok elbirálását hamarosan megkezdte s feladatát rideg kíméletlenséggel teljesítette. Azoknak, akik jogcímüket igazolni nem tudták /illetőleg bizonyítékaikat a Commissio el nem fogadta/, vagy akik a fegyveradót meg nem fizethették, birtokaik a kincstárra szállottak, E lefoglalt birtokokat, ugyanúgy, mint az emiitett kobzott vagyont a kamara jórészt idegeneknek, osztrák és német birodalmi főtisztviselőknek, császári katonatiszteknek kótyavetyélte el. Mindez még erősébben felszította a századfordulón általánossá vált elkeseredést s jelentős szerepet játszott a birtokos nemességnek Rákóczi oldalára állításában, A Rákóczi-szabadságharc kitörésével a kurucok gyors kezdeti sikerei az ország nagy részét kivonták a Habsburg-uralkodó hatalma alól, S ha a terület birtoklása később ingadozóvá, fluktuálóvá vált is, ugyanez a körülmény a másik oldal, a királyi államszervezet részére sem engedett szilárd viszonyokat, tartós berendezkedést. A törvénytelen, idegen fórumok megszűntek s a tradicionális magyar jogszolgáltatás felsőbb tagozata megbénult: a királyi curia s a protonotáriusok amúgy is hiányos, akadozó működése még jobban összezsugorodott, söt Ítélkezésük évekig teljesen szünetelt, Viszont a felszabadult országrész, Rákóczi Magyarországa is - a szabadságharc kezdete óta - magasabb jogszolgáltatási szervek nélkül maradt* Rákóczi kiváló államszervező munkáját, a szabadságmozgalom