13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

a két /pozsonyi és szepesi/ kamara járt a kezére, mely az ily módon a királyi kincstár számára összeharácsolt vagyont is ke­zelésébe vette. A kobzott birtokokkal kapcsolatos jogi kérdé­sekben, a kobzott javak iránt magánosak részéről támasztott különféle igények elintézésénél stb. - mint általában a kincs­tár vagyoni érdekeinek képviseletében, pl. háramlási jogának érvényesítésénél - a kamarák bírósági hatáskörbe tartozó funk­ciókat ragadtak magukhoz, A kamarai bíráskodás igy, mely tör­vényesen* csak a kamarai alkalmazóttak ügyeire , a tiltott mér- . tékek használatára s a harmincaddal, illetőleg a csempészettel kapcsolatos ügyekre terjedt ki, 1 a törvénytelen gyakorlat foly­tán a biróságok elé tartozó magánjogi vonatkozású tárgyakra is kiterjeszkedett. Ehhez hasonlóan a töröktől visszahódított te­rületeken a rendi törvényhatóságok megszerveződéséig az egész - polgári és büntető <- biráskodást a kamarai adminisztrációk vonták magukhoz s a magyar jogszolgáltatástól elkülönitve gyakorolták, Mig a delegált biróságok s a kamarák jogellenes tevékeny sége a töröktől meg nem szállt Habsburg-Magyarországon növelte a kincstár vagyonát és jövedelmeit, a töröktől visszavett te­rületek eltulajdonítására az udvar ujabb törvénytelen szervet, a Neoacquistica Commissio-t hozta létre. Az 1688-ban Bécsben felállított Commissio, mely Kollonics biboros elnöklete alatt német tanácsosokból s a haditanács és az udvari kamara képvi­selőiből volt összetéve, azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül a visszahódított országrészek minden birtokosának tulaj­don iránti jogcímét s azokra, akiknek igényét elismeri, szabja ki a "fegyveradó"-t, a jog elismeréséért fizetendő illetéket, A commissio - a királyi curia hatáskörét bitorolva - az ősi tulajdonjogok elbirálását hamarosan megkezdte s feladatát ri­deg kíméletlenséggel teljesítette. Azoknak, akik jogcímüket igazolni nem tudták /illetőleg bizonyítékaikat a Commissio el nem fogadta/, vagy akik a fegyveradót meg nem fizethették, birtokaik a kincstárra szállottak, E lefoglalt birtokokat, ugyanúgy, mint az emiitett kobzott vagyont a kamara jórészt idegeneknek, osztrák és német birodalmi főtisztviselőknek, császári katonatiszteknek kótyavetyélte el. Mindez még erőséb­ben felszította a századfordulón általánossá vált elkeseredést s jelentős szerepet játszott a birtokos nemességnek Rákóczi oldalára állításában, A Rákóczi-szabadságharc kitörésével a kurucok gyors kez­deti sikerei az ország nagy részét kivonták a Habsburg-ural­kodó hatalma alól, S ha a terület birtoklása később ingadozó­vá, fluktuálóvá vált is, ugyanez a körülmény a másik oldal, a királyi államszervezet részére sem engedett szilárd viszonyo­kat, tartós berendezkedést. A törvénytelen, idegen fórumok megszűntek s a tradicionális magyar jogszolgáltatás felsőbb tagozata megbénult: a királyi curia s a protonotáriusok amúgy is hiányos, akadozó működése még jobban összezsugorodott, söt Ítélkezésük évekig teljesen szünetelt, Viszont a felszabadult országrész, Rákóczi Magyarországa is - a szabadságharc kez­dete óta - magasabb jogszolgáltatási szervek nélkül maradt* Rákóczi kiváló államszervező munkáját, a szabadságmozgalom

Next

/
Thumbnails
Contents