13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
Előszó
E segédlet összefoglaló áttekintést nyújt a magyar birósági szervezet és perjog történetéről a magyar állam megalakulásától a legújabb időkig, A munka tehát három ~ a iotünt feudális és polgári s az épülő szocialista - társadalmioformáció anyagát fogja át 0 Természetesen, mindhárom korszakból csak a cimben megadott felépítményi jelenségekkel foglalkozik! az alapban végbement változásokra már a terjedelemkorlátozás kényszerű szempontja miatt sem terjeszkedhetett ki, A tárgyunkkal kapcsolatos legszükségesebb anyag önmagában véve is olyan nagy, hogy az egykorú társadalmi viszonyokra s a történelmi háttérre vonatkozó utalásokat a legminimálisabbra kellett csökkentenünk. Ezt viszont lehetővé tette az a körülmény* hogy a segédlet mint speciális irányú szakmai továbbképzés eszköze - olyan kartársak számára készült, akiknél a magyar történelem modern, marxista feldolgozásának ismeretére számítunk* Az anyag feltárásánál 7 illetőleg közlésénél a célszerűség szempontját vettük figyelembe„ Ezért az 1526 előtti korszakról, melynek levéltárainkban kevés okleveles emléke maradt, viszonylag rövidebb áttekintést adunk 0 Ennél részletesebb az 1861 utáni korszak kidolgozása, minthogy a legiaóbbi száz év hatalmas iratanyagához a levéltárosnak közelebbi tájékoztatásra van szüksége. S legrészletesebben-foglalkozunk az 1526-1861 közötti három és fél évszázaddal, melynek levéltári anyaga szintén tekintélyes mennyiségű, mely viszont - a megfelelő feldolgozások csekély száma miatt - az itt tárgyalt kérdések, szempontjából hozzá sem férhetőo Éppen ezért az emiitett, 1526 utáni korszakról - teljes áttekintés nyújtására törekedvén - a t'anfolyam igényeit meghaladó ismeretanyagot közlünk. E rész tehát nemcsak é tanfolyamhoz szolgáló segédlet, hanem a levéltáros számára később is jogtörténeti kézikönyv gyanánt kivan szolgálni, ahol a munkája során felvetődő ily természetű kérdésekben útbaigazítást találhat. Ebből következik viszont, hogy a korszak egyes fejezetrészeit,, melyekre a levéltárosnak - a vonatkozó iratok hiányában, illetőleg csekély mennyisége miatt - nincs feltétlenül szüksége,nem tekintjük a tanfolyam kötelező anyagának, csupán ajánlott olvasmányoknak, amikről ezúttal elág> ha nagy vonásokban tájékoztatást szerez» Ilyen - nem kötelező - szöveghelyek a következők: az 1526184,8 közötti /IIJ korszakból a szűkebb értelemben vett Magyarországra vonatkozó /a,/ fejezetrésznek a katonai bíráskodásról szóló /12 0 / szakasza, ugyanannak az Erdélyre K Horvát-Szlavónországra, a Katonai Határőrvidékre s a Török Hódoltságra vonatkozó /b-e,/fejezetrészei, végül az 1849-1861 közötti /III./korszakból az.egész perjogi /B,/fejezet, Az anyag többi részéből legfontosabbak azok a fejezetek, melyek a birósági szervezetet 'tárgyalják, A szervezet, az egyes jogszolgáltatási fórumok, alá- és fölérendeltségük ismerete nélkülözhetetlen a levéltáros számára, hogy a kezébe kerülő iratok-
