13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

lett kivívniuk* hogy helyette a nagyszebeni székhez, illetve a szász közgyűléshez fellebbezhessenek, s igy a közös szász jog szerint kapjanak Ítéletet, A Királyfölddel északon szomszédos "két szék"

, Medgyes és Selyk szokásjogi fejlődés utján 1402-ben erte el ezt, Brassó és vidéke 1422-ben, Beszterce és vidéke pedig Mátyás intézkedései folytán. Az alsóbb fokú bíráskodás ezekben á székekben és vidékekben megfelelt a királyföldinek. A XV* század folyamán a közös felsőbiroság és a királybirák választása következtében az erdélyi szászság önálló nemzetiségi autonómiához jutott, melynek átfogó neve a szász nemzeti egyetem /Nations- universitát/ volt, A három kiváltságos nemzet uniójából kihagyott román kerü letek bíráskodása egyházi /Bihar/, megyei /Máramaros/ keretek között, vagy a székely és szász autonómiához, hasonló formák között történt, A Hunyad megyei hátszegi kerületben már a XIV, században a helyi szokásjogot alkalmazta a 12 kenézből, 6 román papból és 6 közemberből álló esküdtszék; a ször'ényi kerületekben is a nemesek és kenézek "egyeteme" biráskodott, Az egyes kerületek összefogása is Hunyadban indult meg először, de Krassó-Szörény megyében jutott legmesszebb. Hunyadi János és V, László oklevelei a Karánsebes mezővárosban székelő "hét szék" közösségéről tudósítanak, s ezeknek unióját jogilag is b.i ztosit ják, A román autonómi törekvései azonban nem a székely és szász uton haladtak,, hanem- a román nemességgel biró vármegyék szervezetébe torkollottak, Ezért az erdélyi fejedelemség korában már nincsenek adatok román kerületi bíráskodásról* c/ A társországok birósági szervezete Horvátország, Szlavónia és Dalmácia, melyeket később társországoknak neveztek, birósági szervezet tekintetében nemcsak a szűkebb értelemben vett Magyarországtól, hanem egymástól is különböztek, A dalmát városok, mig magyar fennhatóság alatt álltak, a kiváltságleveleíkben biztositott joghatóságot élvezték; választott hatóságaik az olasz városjogok mintájára formált statútumaik szerint'Ítélkeztek fölöttük, Fellebbezéseiket vagy a királyhoz /Zára/

? vagy a dalmát-horvát bánhoz /Sebenico/ terjesztették fel, de leginkább a jogukat adó itáliai városhoz. Ezeknek a közösségek nek birósági szervezete szinte teljesen független a magyartól, Horvátország, vagyis a Karszt-hegység és a tengerpart között elterülő .vidék /nevének jelentésváltozását 1. a II, részben/ nemzetségi szervezetét formailag a magyar fennhatóság alatt is megtartotta* A magyar királyság elismerte a nagy horvát nemzetségfőket, akik feudális urakként hatalmuk alá hajtották örökös is pánságuk /a zsupa

/ lakosságát, A kisebb ügyekben ugyan nemzetségi bírák Ítéltek, de a fontosabbakat már a megyei törvényszékre kellett vinni, Itt a zsuoa ispánja a^terület nemzetségeiből vett esküdt birótársakkal és a poroszlóval együtt szolgáltatott jogot* A fellebbezés az albán knini' székére ment, ahol a tinnini /knini/