13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
VI. A népi demokratikus korszak (1945) - B) Perjog
a/ P- 1 g ári peres, e 1,1 ár ás A polgári eljárásjog fejlődése népi demokráciánkban Népi demokráciánk fejlődésének első szakaszában a polgári peres eljárás tekintetében lényeges uj intézkedés nem történt * A feladat inkább csak a háború következményeinek felszámolása tol'to Ezt szolgálta több részletintézkedés? pl, a megsemmisült telekkönyvek pótlása? az elhagyott javakkai kapcsolatos viták eldöntése, az 1945 január 1, napja előtt keletkezett? külföldi; . pénznemben megállapított követelések érvényesítésének felfüggesztése stb, tárgyában, Történt néhány kisebb intézkedés.a polgári peres eljárás demokratizálása, tekintetében, Igy polgári perre utalták a mezőgazdasági és háztartási munkavállalók Igényelnek érvényesítését ? elrendelték? hogy illetékesség hiányában a biróság a keresetet nem utasíthatja vissza? hanem hivatalból köteles áttenni az illetékes bírósághoz /6600/I948 M 0 E„r*/y ami éles eltérést jelentett a' "burzsoá perjogban érvényesült"saját veszélyére hibázás" elvétől* A fordulat éve után határozottabban fogtak hozzá szocialista rendszerű perjog kidolgozásához* A részletintézkedések közül érdemes megemlíteni a 2850/1.949. Korm*sz * rendeletet, mely kivette a bíróságok hatásköréből az ^állami vállalatok egymáskor -oöttl. jogvitáit, valamint bizonyos magánfeleknek közületekkel szembeni követeléseit? amennyiben ezek alávetették magukat az egyeztető bizottságok döntéseinek* Ebből fejlődött ki lassanként a döntőbizottsági eljárás.* . Átmenetinek szánt ujitás volt a 4071/1949 Korm»sz 0 rendelettel létesített közérdekű kifogás ? amellyel az Igazságügyminisztérlum Jogügyi Hivatala bármely? akár jogerős birói ítéletet is megtámadhatott a Légfelsőbb'Biróság 7 tagu külön tanácsa, illetve elvi tanácsa előtt?"ha a birói határozat az 1944 december 22* napja előtt alkotott .olyan jogszabályra volt alapitva. mely ellentétes, a népi demokrácia célkitűzéseivel, vagy jogszabáiy olyan értelmezésén alapult, mely a magyar népi demokrácia alapvető jogelveinek nem felelt- meg* Ezzel a Legfelsőbb Biróság felhatalmazást-'kapott az 1.944 előtti jogszabályok hatályveszt et.tségéne.k megállapítására és a népi demokrácia jogelveinek hiteles magyarázatára. Kitűnő eszköze lett a régi jogszabályok lebontásának, egyben a mai törvényességi óvás bevezetésének első kísérlete.. Igy a Legfelsőbb Bíróságnak módja nyílt a Pp, formalizmusát lefaragni.és módot nyújtani arra? hogy a biróság a peregyezsé'geke t felülvizsgálja? nem sérti-e az egyezség valamelyik fél. méltányos érdekét' vagy- az anyagi igazságot* Áz 1950,, IVa tv* újra szabályozta a hatásköri és perorvoslati kérdéseket. Általános hatáskörű polgári bírósággá, mint látóik? a járásbíróságot tette, a megyei biróság mint elsőbiróság elé csak e törvény által, kifejezetten oda utalt perek kerültek*.
