13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
VI. A népi demokratikus korszak (1945) - A) Jogszolgáltatási szervezet
A birósági szervezeti törvény pontosan meghatározza nemcsak a népi ülnökök? de a hivatásos birák választási módját és a választó szerveket is? ez azonban még nincs teljesen végrehajtva? a hivatásos birák még kinevezés utján- nyerik el hivatalukat * Ugyancsak az említett törvény beillesztette^az általános birósági szervezetbe a katonai bíróságokat is.. Ezek nem katonai egységek, hanem területi, elv szerint vannak szervezve Budapesten? Győrben? Kaposvárott.? Szegeden és Debrecenben? mindegyik több megye területére kiterjedő illetékességgel. Hatáskörükbe tartoznak a néphadsereg és egyéb fegyv-eres 'testületek tagjai által elkövetett Összes büntettek? valamint a törvényben kifejezetten felsorolt, a honvédelem érdekeit sértő néhány bűntett? bárki követte is el azokat, Háromtagú tanácsban itél?egy hadbíró elnöklete alatt két népi ülnök r a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja őket, ítélete ellen fellebbezésnek van helye a Legfelsőbb Biróság katonai kollégiumához, Uj intézményként állitotta fel a birósági szervezeti törvény a közlekedési kűlönbiróságo kat, Hat ilyen biróság alakult, hatáskörükbe tartoztak a közlekedés? szállitás és hírközlés sérelmére elkövetett bűncselekmények, ítéletük ellen a Legfelsőbb Bírósághoz volt fellebbezésnek helye, Működésüket az I957sXXX±V. tv, megszüntette, és e bűncselekményeket Budapesten a központi kerületi•biróság? vidéken a megyei biróság székhelyén működő járásbíróság hatáskörébe utalta. Az 1956 októberi ellenforradalom során elkövetett politikai- célzatú bűncselekmények elbírálására a Fővárosi Biróságon és öt megyei bíróságon népbiróság;i külöritanács okat szerveztek, A Legfelsőbb Biróságon szinten Nepbirosagi Tanácsot létesítettek? amely akár elsőfokú, akár fellebbezési biróságként eljárhat /1957;IV, és XXXIV,tv,/, Hatáskörébe tartozik a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés? lázadás stb, ügyében ítélkezés. Háromtagú tanácsban itél, egy hivatásos biró elnöklete alatt két népbiró, akiket az Elnöki Tanács határozatlan időre válasz-t, Teljesen átalakult az ügyészségi, szervezet is. Itt a ko• naügyész elmének legfelsőbb allamügyessze átalakulásán és a meg nem felelő "régi ügyészek eltávolításán tul az első érdemi újítást az ..'949 XI, tv, jelentette, mely állandó ügyészi szerVBO állított fel a járásbíróságok mellé-, a járásbirósági közvádlók személyében, Ez államügyész, vagy az igazságügyminiszter által, kijelölt birósági fogalmazó volt, Az ^ikotmány ál'tal lefektetett elvi alapokon egészen uj tipusu ügyészségi szervezetet hozott létre az 19532XIII, tv-be foglalt ügyészségi, szervezeti törvény /Üsz/ 0 Ezen hat év alatt több kisebb módosítást eszközöltek, végül az ügyészség szervezetét és funkcióit átt'ekinthetőén. világosan foglalja össze az 1959i9 tvr, • . • ' ' A szervezet élén-az országgyűlés által 6.évre választott és neki felelős? a minisztériumoktól független legfőbb ügyész