13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

VI. A népi demokratikus korszak (1945) - A) Jogszolgáltatási szervezet

és ügyvédi képesítéssel rendelkező kiküldöttéből alakultak, A tanács elnökét az öt kiküldött közül az igazságügyminiszter bizta meg, A népbiróságot eredetileg is átmeneti intézménynek szánták, A polgári pártok erről az esküdtbiráskodás burzsoá demokratikus intézményéhez kivántak visszatérni. Ezt azonban a MKPnak a koalíción belüli erősödésével sikerült megakadályozni,igy vált a népbiróságból az első lépés a szocialista tipusu biróságok felé, A népbiróság mind élesebb fegyvernek bizonyult a fasizmus elleni küzdelemben, működését azonban 1.950-ben megszüntették,, mert közben végbement a biróságok szocialista átszervezésének kezdeti fázisa, és igy nem volt már szükség rá, A népbiróság előtt a vádat a népügyész

. a NOT előtt a népfőügyész képviselte. Az igazságügyminiszter nevezte ki a birói és ügyvédi vizsgával, vagy legalább jogtudományi doktorátussal rendelkező személyek közül, További- lépést jelentett a nép részvételével történő szocialista biráskodás megvalósításában az 1947oXXIII, t,c,-el felállított uzsorabirósági különtanács, amit a közbeszédben munkásb

irósé.gnak neveztek, hamarosan minden törvényszéken megalakitották, Égy szakbíróból és négy ülnökből álló tanácsban itélt, Az ülnököket a nagyüzemek üzemi, bizottságának javaslatára a szakszervezeti tanács által összeállított névjegyzékből sorshúzás alapján hivták be 6-6 havi szolgálatra, A munkásbiróság hatáskörébe tartozott a népi demokrácia gazdasági rendje elleni bűncselekmények, a forintrontás. az újjáépítés szabotálása. az árdrágítás, és egyéb gazdasági termeszet'ű' bűncselekmények ügyében való Ítélkezés, Példás szigorral sújtotta a nagy gazdasági.bűnözőké t, A fordulat évétől /1948/, a népi demokrácia fejlődésének második szakaszában, a jogszolgáltatási szervezet alakulására is rányomta bélyege.t a proletariátus diktatúrájának kialakulása, melyben-a vezetés a parasztsággal szövetségre lépett munkásosztály kezébe került, Most''már átfogó jellegű, határozottabban szo clalista átszervezés érvényesült. Ennek jele volt az 1949sXI,tc. mely a népi, ülnökök működését a büntetőbíráskodás egész vonalán bevezette, Büntetőügyekben megszűnt az egyesbiráskodás, A járásbíróságon a tárgyalást vezető szakbiró elnök mellett két népi ulnok, a törvényszék öttagú tanácsában az elnökön kivül meg egy szakbíró és 3 népi ülnök, az Ítélőtábla és a Kúria fellebbezési tanácsában 3 szakbiró mellett- 2 népi ülnök, foglalt helyet, E törvény ugyanis egyben bevezette az egyfokú fellebbezés, rendszerét, A járásbíróságtól az Ítélőtáblához, a törvényszéktől pedig a Kúriához volt helye fellebbezésnek. Az ülnököket a nagyüzemi munkásság megfelelő szervéi választották, és egy vagy két hónapi szolgálatra hivták be őket a bírósághoz, A népi ülnökké választás feltétele a magyar állampolgárság, büntetlen előélet, választójog és a betöltött 23 életév volt. Elvileg uj ala.pot adott a biróság szervezetének az Alkotmány /1949»X"X,tv,/. mely megszüntette a bíróságnak még a feudá-