13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - B) Perjog

un. ki.fo.gasi /exceptiós/ szakaszába lépett. Mind ez, mind az utána következő un. allegatiós szak a régi szóbeli per asas* tét követte. A felek - a per jegyzőkönyvbe folyamatosan ^«ve-» zetve - egymásra zúdították érveiket, melyekre az ellenfél ha** sonló módon felelt, erre a másik viszontfelelt stb., ugy,mint a régi szóbeli perben, amikor a, felek a biróság szine előtt felállva/" felugorva," exsurgendo/ adták elő érveiket áü ellenérveiket. E "

perbeli feleselés

,"mely a per jegyzőkönyvet ujabb és ujabb lapokkal növelje, addig tartott, mig a felek valamely részletkérdésben a. szóból kifogytak a a kérdést birói döntés alá bocsátották. Az ilyenkor hozott un. közbenszóló ítélet /deliberatio interlocutoria/ az illető részkérdést lejarta ugyan, d<s a vita - más kérdésekbe belekapaszkodva - tovább folyt, mig ujabb közbenszóló Ítéletre került sor, majd a per végül is a befejezéshez jutott el. - Az Írásbeli vita mindvégig' a biróság emiitett helyiségében /a pertárban, procuratorián stb./ zajlott 1® j ahol a per;] egy főkönyveket /másként pertesteket vagy peri'üootekét/ őrizték s ahol az ügyvédek * a helyiség** ben rendet tartó biró felügyelete alatt - a rendszerint előre kidolgozott érvelést a perjegyzőkönyvbe bemásolták. A biróság által - a felek kizárásával, zárt ülésben - hozott s a perfüzetbe - szintén bejegyzett Ítéleteket ugyanitt szóban is kihirdették. Az említett két perszak e közös vonásai ellenére aaoikat a felmerülő kérdések természete mégis megkülönböztette egymástól. Az exoeptiók - alaki kifogások - szakaszában a vita for malis, az ügy érdemét nem érintő problémák körül forgott, a fel hozott kifogások azonban a per leszállását

, "elenyeszését" ered ményezhettók. A vita mindjárt a soronkívüliség kérdésével kapcsolatban megindulhatott. A felperes ugyanis /akit a peres ina** tokban, az actor szó rövidítéseként, mindig "A" b,etüvel jelöl** nek

5

/ a per gyors befejezése végett, gyakran soronkívüliséget kért, amit az alperes /incatturs, a por szövegben "I"/ ellenzett g megakadályozni törekedett. Az alperes viszont, há az érdemi kérdésben magát gyengének érezte, a per első szakaszának úgyszólván minden aktusával kapcsolatban kifogással p r ó b ál kp z ha* tott

. Igy exeipiálni szokta a keresetlevél vagy a becsatolt felperesi mellekletek formáját, hiányos Vagy homályos szövege— zését. Kifogásolta továbbá az idézés valamilyen szempontból megtámadható kivitelezésmódját, vagy bizonyítani próbálta, hogy a kereseti jog elévült. Kétségbe* vonta továbbá a felperes jogi cselekvőképp ágét /kiskorú, nemessége'vitás, ősi jogon^a maga nevében perei, holott még atyja él stb./ - Ezen kivül szintén ugyanebben a perszakban /rendszerint a perszak elején/ szokta k

ikérni az alperes a felperesi mellékletek másolatát /parium petitio, "párkeréfi"/, ami perhalasztással járt s igy szándékos perhuzásként is gyakran alkalmazták. * . Ha a per folyamán bonyolultabb kérdések merültek fel, amire a válasz nagyobb megfontolást igényelt,az ügyvéd-sk a perfüsetst /elismervény ellenében/ ki is.kölcsönözhettek,hogy -ilyenkor rendszerint hosszú ~* feleletüket - otthon nyugodtan kidolgozhassák s a perfüzetbe bevezethessék.