13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
bíróságon állítsa elo, mégpedig fejenkánt egy márka birság terhével, A nemes familiárisokra azonban az eloallitás nem vonatkozott, ezeket a nemesi kiváltságnak megfelelően'kellétt perbehivni. Az uri hatóság alapján a földesúr köteles is volt igazságot tenni, / ha kivülálló indított pert a birtokán lakó jobbágy vagy nemnemes familiáris ellen; ha az ur megtagadta a jogszolgáltatást , akkor már nem alattvalóját, hanem őt magát kellett a kuri án p e rb e fo gni, A földesúr az úriszéket vagy személyesen, vagy - gyakrabban - tisztje /ispánja, várnagya stb./ utján tartotta meg, az esetről esetre kitűzött időpontban, a bepanaszolt jobbágy lakóhelyén vagy más alkalmas helyen. Mint a többi bíróságokon, a joghatóság gyakorlója itt sem egyedül Ítélkezett, hanem bírótársakkal, akik között a felek rendi állásának megfelelően nemesek, familiárisok és jobbágyok is foglalhattak helyet. A vármegye részéről egy-két szolgabiró, vagy más hiteles bizonyság jelent még meg, akiknek kötelessége volt az uriszék lefolyásáról a legközelebbi megyeszéken jelentést tenni. Mivel azonban a szolgabirák is a megyei birtokosok közül kerültek ki, a jobbágyoknak a megyei kiküldött jelenléte semminemű védelmet nem jelentett. Általában jellemző, hogy az országos szokásjogi elvvel ellentétben az uriszéken a földesúr egy személyben lehetett bíró és felperes, így az uriszék a dolgozó osztályok elnyomásának egyik legfontosabb eszközévé vált ö A közbüncselekmények, mint láttuk, nem tartoztak a földesúri joghatóság körébe. Ha azonban a király pallosjogot /ius gladii/ adományozott az urnák, akkor a fentebb felsorolt cselekmenyek tárgyában is Ítélkezhetett, Minthogy a XIV. század közepén már általánosan elismert pallosjog bevezetésének célja a közbiztonság megszilárdítása, az utak biztonságának védelme volt, az urak nemcsak,a birtokukon lakó, hanem az ott tettenért idegen gonosztevők fölött is Ítéletet mondhattak, ezeket halálra vagy testcsonkitásra Ítélhették, A vérhatalmat adományozó oklevelek nagy'részletességgel sorolják fel azokat a módokat, amelyekkel a pallosjogú urak a kezükre került bűnözőket megkínozhatták és kivégezhették. E hatalmuk jeléül az uradalom kimagasló pontján kivégző eszközöketi akasztófát, kereket, karót állíthattak fel, A vérhatalommal teljessé vált a feudális nagybirtok igazságszolgáltatási hatósága; a földesúr a területén tartózkodók életének és halálának ura lett* Ezzel szemben felelősséggel is tartozott a károsultnak akkor, ha az elfogott gonosztevőt futni hagytao Az úriszéki joghatóság egy részét a földesúr rendszerint a községi bíróságra ruházta át * Az erről szóló földesúri kiválta ságlevél általában meghatározta azokat a bűncselekményeket, amelyekben a községi biró nem Ítélhetett, esetleg a pertárgy legmagasabb értékét és az alkalmazandó jogot is„ A községben kiszabott bírságok meghatározott, része a földesúr jövedelmét gyarapította. Az Ítélkezés a falusi biró / villicus / és az esküdtek feladata volt, és szabályként a község lakosainak egymás közti ügyeire terjedt ki; ha idegenek fordultak elégtételért a falu bíróságához, a vármegye kiküldött bizonyságul egy szolgabírót. A mezővárosokban, amelyek igyekeztek a szabad királyi városok nyomában járni, a"bíráskodás többé-kevésbé városi formák között
