12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - B) Büntetőjog
és becsülotbüntetések; a bűncselekmények egyes csoportjaivá", való* kapcsolatuk szerint büntetti, kétség! és kihágásl tűntit; • sekc /Ezek közt nem csak súlybeli különbség van, hanem a -uras >á jogi' lfogás szerint a kihágásokhoz nem is fűződik társadalma, aesn •• szalás. Mai-jogunk csak bűntetteket és szabálysértéseket ismesa-/ A Btk. büntetésnemei: h alálbüntetés, fegyház, bört"n /csak bűntettekre/, fogház /csak vétségekre/, állam fogház /öt even felül bűntettre, azon alul vétségrp/, pénzbüntetés /önállóan a toeevényszabta esetekben csak métségekre, de me llékbüntetésként bűntettekre és vétségekre is/,- A haláIbüntetést zárt helyen kötél által kellett végrehajtani, Ar fegyház életfogytig, vagy 2-15 évi időtartamban volt kiszabhatót Az állemfogház időtartama 1 naptól 15 évig t3rjedhetett, A bö rtön é hat hónaptól lo évig^ a fogháa-é egy naptól 5 évig, A pénzbüntetés szabályait a II e Bn,' /1920:X,t: ..•/ gyökeresen átalakította lehetővé tette főbüntetésként való alkalma zását szabadságvesztés helyett is., mellékbüntetésként pedig bármely bűncselekménynél. E törvény szerint legkisebb öcszeg^* egy pengő, legnagyobb összege bűntettnél 2o-ooo, vétségnél Soüccv kihágásnál - a megállapító -jogforrás pangja szerint - 6oo, 2oo, loo vapry 4-0 pengő lehetett. Behajthatatlanság esetén a pénzbüntetést szabadságvesztésre lehetett átváltoztatni /tipikus kapitalista szabály!/«,Ugyanez a törvény vezette be a súlyos bur.cselv.krK'nyek ismétoalt elkövetőire /megrögzött bűntettesek/ a szigonyto* dologh ázat , melynek a birói Ítélet csak legrövidebb tartamát állapította meg, legalább három évben, /A közveszélyes munkakerülőket már az 1913:XAl,tc, értelmében dologházba lehetett utelnio/ A szabadságvesztésbűntetés yéfirehajtásár ól is intézkedett a törvény és a kiegészítő igazságügyminiszteri rendeletek, A büntetés szigora a fegyháznál volt a legkeményebb és fokozatosan enyhült a aörtönnél és a fogháznál, A szabadságvesztés- utolsó nagyodéb^nne szabadságra bocsátásnak volt helye * Az államfogházra ítéltek /pl. párbajvétség tettesei, politikai bűncselekmények elkövetői/ munkára nem voltak kötelezve, saját ruhájúik 0 1 viselhették és sajátmagukat élelmezhették. Az emiitett-büntetéseket egymagukban is ki lehetett sz?" ni /főbűntetések/. Ezekhez járulhatott /ill* a törvény
