12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
I. rész Általános fogalmak
Formai szempontból a .j ogforrások Íro ttak és íratlanok lehetnek* Az"irott" szót nem betű szerint kell venni 0 írott a jogforrás, ha azt állami szerv jogalkotási céllal, a meghatározott formában hozta létre /pl,törvény, rendelet, helyi szervek jogszabályai/;,Íratlan ? ha e kellékei hiányoznak /szokás jog/, A jogforrások közül kiemelkedő jelentőségű a törvény , amelyet a legfőbb -államhatalmi szerv a részletesen szabályozott módon alkot meg. Az a törvény, am^iy valamelyik jogág összes jogszabályait magában foglalja, a kódex / pl.büntetőtörvénykönyv/, az ennek létrehozására irányuló állami tevékenység a kodifikáció 0 Kódexet, törvénykönyvet azonban csak a legfőbb államhatalmi szerv hozhat létre. Ha az érvényben lévő jogszabályokat gyakorlati célból foglalják össze anélkül, hogy a gyűjtemény törvénynyé válnék, inkorporációró1 beszélünk. Eredményei az un, hivatalos összeállítások. /Ma pl* a magyar büntetőjog általános részét kódex tartalmazza - 19^o;IIot^ (r Btá <)t a különös rész hatályos szabályait egyelőre csak összeállítás, a BHÖ./ írott jogforrás a rendelet is, melyet az arra hivatott államhatalmi szervek /kormány, miniszterek, helyi tanácsok stb & / alkotnak a maguk hatáskörében* A törvénynél - a törvényerejű rendelet, tvr. - kivételével alacsonyabb rangú, és vele nem kerülhet ellenkezésbe. Az íratlan jogforrás, a szokjBjo g az ókori és középkori meghatározás szerint a jogot alkalmazók és követők meggyőződé*sét fejezi ki. Jelentősége az idők folyamán sokat változott a A törvényalkotás esetlegessége, csekély terjedelme, nyilvánosságának hiánya, továbbá a helyi szabályozások változatossága a középkorban a szokásjog elsőségére vezetett a jogforrások között. A burzsoá állam nagy kódexei viszont szűkebb térre szorították vissza*, csekély mértékben a szocialista államban is jog 1forrás. Gyakorlatilag a bíróságok ítéleteiben jut kifejezésre* Az írott és az íratlan jogforrásokban egyformán téte les * r , jog; áll előttünk, A tételes /pozitív/ jog kifejezés a középkorban keletkezett, amikor az "isteni joggal' 1 és a természetjoggal" szemben a valóságos jogszabályokat jelentette* Ma minden hatályos jogszabály a tételes jog körébe tartozik;, ezzel a jogtörténet körében tárgyalt régi szabályokat, a jogelmélete é> é jog tudományes kritikáját szoktuk szembe állítania
