12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - A) Magánjog

- 558 •*A tulajdonjog- korlátozásai között említendő a kisajá" titás. Ennek során az ingatlan tulajdonosát arra lehet kény*? szeriteni, hogy ingatlanát közérdekű vállalatok /közutak, hidak, vasutak,köz6poletek stb./létesitóse coljából /1881:XII.tc,/vagy ké-sőbb városrendezés, várpsfejlesztés céljából- is /1937^1*"to./ teljes kártalanítás el]énében át engedje. Ugyancsak kártalanítás ellenében ingó kisajátítását is lehetővé tette háború esetére az 1939*TT^

0

* A t

ago

sítás , a tulajdonosok különböző dűlőkben szátszórt kis parce?.Iáinak egyesítése céljából, bizonyos feltételek mellett a tulajdonos akarata ellenére is keresztülvihető, A. község ingatlantulajdonosainak kétharmad többségével elhatározott h

árom r

yomásos gazdálkodás a kisebbségre is köteleződ További tulajdonjogi korlátozásokat jelentett erdőkre nézve az erdőtörvény /1935*IV.tc,/ús többségi határozat folytán bizonyos társ

ulat

ok létrejötte /hegyközségek,legelőtársulatok, vizitársulatok, erdőbirtokossági társulatok/ További korlátozást jelent a szomszédjog, melgrnél fogva a tulajdonos nem gyakorolhat túls

ágos és tilos áthatás

t a szomszéd telekre, vagyis gyakorlatilag nem bocsáthat oda a helységben szokásosnál na gyobo. .mértékű füstöt, kormot, bűzt stb, A szomszédjog szabályozza a telk6k bekerítését is, melyre általában a helyi szokás az irányadó* Az építkezési anyagok lerakását, a közúttal való összeköttetést ssolgáló átjárást /szüfcsógbeli ut/ a szomszéd tulajdonosnak tűrnie kell, A tulajdonjogot korlátozhatja másnak váromány

a, _ a jövőben ugyanarra a dologra keletkező joga, a feudalizmusból a polgári korszakra is átszállott családi hitbizonyány intézményénél vagy utóörökösödésnél fogva./l, az Öröklési jogban/, ©z gyakorlatilag elidegenítési és terheli tilal

matjelent. Ilyen tilalom alapulhat egyébként törvényen /pl, a római és a görög katolikus egyház ingatlanaira/ vagy szereződésben: , a szerződésben kikötött tilalmat az elidegenítő a telekkönyvben jegyezteti fel, A föld tulajdonjog elvben mind a föld mélyére, mind az