12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - A) Magánjog
ját öleli fel, ezek a családi élettel és a magántulajdonnal kapcsolatosak„ De a pandekt ajogban / a római jog alapján kidolgozott német jogrendszerben/ a magánjog nem két, hanem öt részre bomlik, A magánjogban szereplő személyekre vonatkozó szabályokat a személyi jog ? a tulajdonnak és a hozzá hasonló.kizárólagos rendelkezési jogoknak szabály t a d ologi jog , a vagyontárgyak forgalmára, követelések szer- . zésére és tartozások vállalására vonatkozó szabályokat a k ötelmi jog, a családi és ezzel kapcsolatos viszonyok rerrö.jut a csal ádi jog, a vagyonnak a halál utáni sorsát szabályozó rendet az öröklési jog t artalmazza,, Ezt a rendszert vette át a mi polgári jogtudományunk is* Az öt rész egészen vázlatos áttekintése előtt célszerű röviden megemlékezni burzsoá magánjogunk forrásairól. Jogforrások.^ 2* A magyar magánjog irott forrásai között első helyen állott a törvény, melyet az országgyűlés/192o-26 közt a nemzetgyűlés/ alkotott, a király szentesitett /192o-44 közt a kormányzó kihirdetési záradékkal látott el/, és az Országos Törvény tárban kihirdettek, A rendelet /kormányrendelet vagy miniszteri rendelet/ elvileg csak a '.törvény vagy az országos szokásjog erejénél fogva lehetett a magánjog forrása, de a Horthy-korszakban a kormány kivételes felhatalmazásánál fogva a magánjogban is döntő súlyra tett szert, Kis jelentőségű kérdéseket rendezhetett csak a törvényhatóságok-/ vármegyék, tvhj, városok/ és községek szála ályrend e 1et e n A magánjogi törvénykönyv elkészítését már az 1848-as országgyűlés tervbe vette, de munkálatai egy évszázadon át nem vezettek eredményre. Utolsó felszabadulás előtti javaslata 1928-ban jelent meg, és szokásjogi uton számos rendelkezése élő joggá vált, Szocialista jogalkotásunk most késaül megvalósítani a gyökeresen más tartalmú po1gári tcrvényköny— vetj A felszabadulás előtt csak egyes kérdésekben alkottak magánjogi jellegű törvényt, ilyen a kereskedelmi törvény /1875:XXXVII.tc,/ f a váltótörvény /1876:XXVII,tcJ 9 a
