12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - B) Büntetőjog

amelyten a francia felvilágosodás néhány gondolata enyhíti az abszolutizmus megtorlását. Jellemző., hogy ez a kódex néhány katonai "bűncselekmény kivételével a dunai hajók vontatását állit ja a halálbüntetés helyébe, s ezáltal ingyenes munkaerőre tesz szert

c A törvénykönyvet azonban még maga a császár helyezte hatályon kivül 179o~ben, A halálát követő országgyűlés bizottságot küldött ki uj kódex megalkotására: 1792-ben készült javaslatában a bizottság haladó reformot készült életbe léptetni, Eltörölte volna a rendi különbséget a kiszabható büntetésekben és az eljárásban, s a büntetőjogi s-zankciók céljául a tettes erkölcsi megjavítását tűzte ki

# A francia forradalom hatására megerősödő reakció azonban a javaslat törvénybe iktatását lehetetlenné tette. Nem vált törvénnyé egy későbbi bizottsági javaslat sem, amely 1827-ben az előbbinél sokkal maradibb szabályozást hozott volna. Az 1832-3ö-i országgyűlésen a reformpárt erélyesen sürgette a büntetőjog szabályozását. Az 184-o-ben kiküldött bizottság /benne Deák, Szalay, Puiszky.Szemere,Klauzál/munkálat a

? a három 1843-i javaslat a kor színvonalán állott. Eltörölte a halálbüntetés); a bűncselekmények kettős osztályozását fogadta el

? a büntetéseknek csak felső* határát szabta meg, utat nyitva a biróság-^enyhitésének. Kidolgozta a büntetőjog általános részeit is. A jogegyenlőség alapján álló ma-gas színvonalú javaslatok azonban nem váltak törvénnyé. Az anyagi és az eljárási kódexet /a halálbüntetés és az esküdtbíróság kérdése miatt/ a felsőtábla gáncsolta el

y a börtönrendtartást pedig egymagában nem szentesitette a királyr így továbbra in fennmaradt az addigi birói önkény állapota, Dünc s e 1 ekmé nyek A burzsoá büntetokodexektől eltérően feudális jogunk a bűncselekményeket nem külön-külön határozza meg, hanem csoportokba fogja össze őket, melyeknek a büntetés a közös elemük, E csoportok megalkotásánál élesen kifejezésre jut a rendi jogegyenlőtlenség: a jobbágyok ellen irányul a közbűncselekmények legtöbb szankciója, mig a nemesek ugyanolyan