12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

I. rész Általános fogalmak

I. rész, ÁI/TALÁNOS POGAIMAK, !• A jog fogalmának meghatározásával az ókortól kezdve sikertelenül küzd a tudomány* A gyakorlati életben rendszerint könnyen megállapítható, melyik szabály "tartozik a jog körébe, az elméleti elhatárolás annál nehezebb* A kizsákmányoló jogtipusok fennállása idején a megoldásnak legnagyobb akadálya az a törekvés volt, hogy az állam és a jog osztályjellegét, valóságos funkcióját elködösitsék, A marxizmus azzal, hogy meghatározta az állam legáltalánosabb fogalmát / a mindenkori uralkodó osztály erőszakszervez^te az elnyomottak fékentartására/, a jogfogalom kidolgozását is lehetővé tette. Röviden összefoglalva a jog rendszerint általános magatartási szabály, amely az uralkodó osztály akaratát fejezi ki, melyet az állam alkot vagy elismer,- és végrehajtását végső soron fizikai kényszerrel biztosítja. A jog történeti tipusa azokat a - különböző termelési viszonyokon nyugvó - sajátos vonásokat foglalja össze

? amelyek a jog általános fogalmán belül az- egyes társadalmi formációk jogát egymástól megkülönböztetik, A kizsákmányoló jognak tehát annyi tipusa van, ahány osztálytársadalmi formációt ismer a történelem: rabszolgatartó, feudális és kapitalista jog, ezektől alapvetően különbözik a dolgozó nép akaratát kifejező, ujtipusu szocialista jog, 2, A jog fogalmáról szólva rendszerint a jogszabályok öszszességóre gondolunk. A jogszabályok azonban emberi magatartáv sokat, s ezeken keresztül társadalmi viszonyokat irányitanak. Az emberek a jogszabályokban adott lehetőségeket jogviszonyo

k részeseiként valósítják meg, A jogviszony tartalmát alanyi jogok és kötelezettségek teszik, A jogszabály /tárgyi jog/ határozza meg a jogviszonyokban álló személyek számára lehetséges és állami kényszerrel biztosított magatartást /alanyi jog/ és a cselekedetek végzésére vagy cselekedetektől való tartózkodásra