7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)

8/ A DIFLÖMA IEOPOLDINUM KOHA /1691-1848/ 1. A Habsburg kormányzat kiépülése AZ erdélyi függetlenség elvesztésétől 1848-ig terjedő kort, a Habsburg-uralom alatti különálló Erdély első korszakát kormányzattörténet! szempontbői a Diploma Leopoldlnum-mal jellemezhetjük. Közjogi szempontból a Diploma jelöli kl Erdély helyét a Hab sburg-b ir© dalomban$ a kor institúciói közvetve vagy közvetlenül I. 2,ipót alkotmányi eveié re vezethetők vissza /ha van alkotmányjogi alapjuk/. a Diploma /amelyet a Zernyest után a császár hűségén maradt erdélyi rendek főbbjeinek megbízásából Bethlen Miklós eszközölt kl as udvarnál* s amelyet 1691* december 4-én adtak ki ünnepélyes formában/ formálisan még nem mondja ki a Habsburgok örökletes jogát Erdélyre. IX. Apafi Mihály fejedelemségének kérdését azonban elodázza /nagykorúságának idejére; s annak bekövetkeztekor, 1696-ban, .Bécsbe ''kísérteti »/ s hallgatással mellőzi az erdélyi rendek által az 1680-as évek diplomáciai tárgyalásai során oly féltő gonddal napirenden tartott libera electio kérdését. Gyakorlatilag azonban beletagolja Erdélyt a Habsburg-birodalomba. A kormányzatot a király nevében egy kormányzótanács látja el; a Subernium fransylvanicum. Ez a kormányszerv /későbbi magyar nevén Főkormányszék/ kezdetben /a Diploma és a kardinális tisztségek viselőinek meg a tanácsuraknak 1693-i instructio-i szerint/ az erdélyi olgári kormányzat mindhárom főágát átfogja: a közigazgatást, iráskodást és kincstári igazgatást egyaránt; még az erdélyi nemesi felkelés igazgatása is részben hozzá tartozik. A tanács 12 tagu /est a szabályt azután hol betartják, hol nem/; élén a gubernátor áll. Bajt a kivül sarkalatos tisztségek j /cardinale officium-ok/ viselői az ország generálisa /generális mllitlae Transylvanicaes ő a nemesi felkelés parancsnoka/, a kancellár és a kincstartó /thesaurarius/. Rajtuk kivül tiszte révén helyet foglal a tanácsban a szász comes /ez azután alkotmányjogi bonyodalmakra ad okot; a GuBernium tagjait t.i. országgyűlés jelöli, a comest viszont nem/. A kormányzótanács első, 1691-93-i formájában az ország legfőbb kormányszerve. Közte és a király közt nincs más erdélyi hatóság* vHatáskörét a Diploma és az 1693-i utasítások még eléggé általánosan jelölik meg. A gubernator-ra vonatkozó határozmányok, 111. utasítása a legkevésbé konkrétabbak; feladata a hatóság munkájának vezetése, a az ország jogai és közrendje feletti őrködés. As ország generálisa lényegében a császári generálishoz /a főhadiparancsnokhoz/ van kötve; megkérdezése nélkül egyetlen érdemi lépést sem tehet, insurrectio-t is csak annak előzetes tudtával rendelhet el. A kancellár feladata a