7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

gs'sűnését, ill* kerületi főispánságokká /kerületi ker1/ való átalakulásukat jelentette. arai feladatokat ebben az időszakban is az Ideiglenes Kamarai Igazgatóság /provisorisehe Kamerái-Yerwaltung/ látTá'^éTTTSen a vonalon is megindult azonban a szervezeti keretek fokozatos átformálása olyan irányban, amelyet a birodalmi pénzügyi rendszer bevezetésének előkészítése szabott meg. Ennek megfelelően a Kamarai Igazgatóság átadta a kamarai feladatok közül azokat, amelyek közigazgatási jellegűek voltak, vagy amelyek nem tisztén pénzügyigazgatási tevékenységgel jártak, így átadta a politikai közigazgatási hatóságnak a postaügyeket, a vasut-csatornaépitési és folyamszabályozási ügyeket, ízzel szemben átvette a politikai hatóságtól a hadi- és háziadé ügyeket, az uj egyenes adók kivetésének előkészítését s az egész országos pénztárügy felügyeletét. 1850. július Ivol átvette az alapítványi vagyon kezelését is. libben az átmeneti, előkészítő korszakban szűnt meg /1850* június 1-vel/ a Magyarország és Ausztria közötti közbenső vámvonal is. Ennek megtörténtével a birodalmon belül egységes gazdasági és kereskedelmi terület alakulhatott ki. 3. A "császári királyi Helytartóság" kora /1851-1860/ Az 1830

a szeptember 3-i legfelsőbb elhatározást közzétevő belügyminiszteri rendelet 1. pontjában kimondja, hogy «a magyarországi közigazgatás élén a helytartó áll, kinek székhelye Budapesten leend". A helytartóság /k.k. Statthalterei für üngarn/ 1851» január 1-vel kezdte meg működését, e nappal történt végleges személyzetének kinevezése is. Alelnök gróf De la Motte Antal, egy magyarországi arisztokrata lett, A tanácsosok nagyrésze magyar volt, olyanok, akik már eddig is császári szolgálatban álltak. A helytartóság 1851 áprilisától kezdve már 10 ügyosztályban működött, mindegyik élén egy-egy tanácsos állott. Az ügyosztályvezetők hetenként egyszer tanácskozásra gyűltek össze, hogy elvi döntéseket igénylő ügyekben véleményt nyilvánítsanak* Az egyes ügyosztályok hatáskörébe nagyjából a következő ügyek tartoztak: I. Különleges jogszabályakot ás, II. Úrbéri ügyek, egyenes „adó,, telepítő s, be- és kivándorlás, protestánsok ügyei, III. Ipar-kereskedelem, hitelintézetek, közlekedés- és építésügy. .IV, Katonai és csendőri ügyek, V.Közigazgatási, személyzeti és illetmónyügyek, költségvetési ós. számadási ügyak, árvaügy, nemessógi ügyek, névváltoztatás, levéltárügy* TI. A megyei közigazgatás szervezeti* személyi ós illetményügyeij fogyasztási adó, állami monopóliumok, mezőgazdaság és bányászat. VII. Községi ügyek, közbiztonp ígi és rendőrségi ügyek, utlevólügy, sajtó, színházak, egye

f

letek ellenőrzése, szegényügy, börtönügy, YIII* Közoktatási\;y, világi alapítványok. IX. Római és görögkatolikus egy hasi gyek, egyházi alapítványok, jótékonysági intézetek* X* Egészségügy. 1852 de-