7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

2/ AZ ABSZ0V3TIZKÜS KQBÍNAK MAOYAEORS2ÁGI XJOBMÁNYZATA /1849-1867/ A fogadalom éa szabadságharc kormányzati rendszerét a szabadságharc katona}, túlerővel történt leverés© utá* a nyilt abszolutizmus kormányzati rendszere váltotta fel, amely a magyar alkotmány megtartásának még a látszatát la félredobta* Y* Ferdinánd már 1848 novemberébea

f a Sohwaxzeaberg-kormány megalakulásakor kifejezésre juttatta a birodalmi pdMtikának azt az alapgondolatát, amelyet ez a kormány a továbbiak során minden gátlás nélkül igyekezett megvalósítani % eszerint aj köteléknek kell létrejönnie, amely a népek 4m nemz et is égek egyenjogúsága mellett a monarchia minden országát e

gyetlen áTiám egysegeié forrassza össze. Amikor azután Ferenc Józsof a 48-as alapon összeült osztrák birodalmi gyüléat 1849* március 4-én szétkergette, és hatalmi szaval adott uj alkotmányt a birodalomnak, ez az ektrevált birodalmi alkotmány a 'taagyar királyságot" már mint a birodalom egyik, koronái art omány át kezelte* Áss uniót megszüntetve, az alkotmány külön koronatartományként sorolja fel Erdélyt, s ugyancsak külön, a magyar királyságtól függetlenül, Horvát-Szlavonorszagot, A szabadságkarc után a magyarországi államigazgatás területi illetékességét tovább korlátozták: Horvát-3*1 avenerszagához csatolták a Jslaslcs által elfoglalt Muraközt, JSrdélyhez a Partiumot alkotó megyéket, ós külön koronatartományként szervezték meg Bácsbodrog, Torontál, fémes és Srassé megyékbél és Szerem megye r urnái és illoki járásából a "Sserb Vajdaságot és Temesi Bánságot", amelynek megalakítását az alkotmány ugyancsak megígérte* AZ oktroyált alkotmány az egység elve mellett az egyenjogúság liberális elvén nyugodott s a 48-as forradalom számos követelményét valamilyen formában magába olvasztotta* A? alkotmányban lefektetett önkormányzati elvek megvalósítására azonban nem került sor. Az alkotmány kihirdetésével egy időben autokrata kormányzati rendszer vette kezdetét. A R

Eei ©határét /birodalmi gyűlés/ nem hivták újra egybe, a minisztérium, hatáskörét igyekeztek korlátok közé szőri tani, A "Relohsrat *«©t /birodalmi tanács/ csak 1851-ben állították fel, .as ural-s kodó.által kinevezett személyekből, s ez mint valóságos mellékkormány működött. Benne az egy ideig mellőzött konzervatív tényezők voltak a hangadók? magyar részről Zichy Ferenc ós Szögyény-Marlch László, A polgári külszin alatt tehát megindult egy fokozatos főúri restauráció, végre 1351. augusztus 20-án a ©sászár kinyilvánította, hogy a miniszterek kizárólag a fejedelemnek tartoznak felelősséggel, s kötelesek a c sászár parancsait teljesíteni. Az alkotmányt röviddel ezután formailag is eltörölték. Az "1851. december 51-i császári kézirat megállapítja- az uj alapelveket, amelyek szerint a koronatartományok berendezése végbe .foganni. Eszerint a korona tartomány ok közigazgatásának ólén helytartóságok állanak, ezeknek megyei és járási hatóságok vannak alárendelve. A községi szervezet, falusi és városi jelleg szerint különböző, a nagybirtok azonban kivehető