7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - D) A forradalom és szabadságharc kormányzata Magyarországon (1848/49)

« g£2 •* b/ Batthyány miniszterelnöksége Működése 1848. március 17-éa gróf Batthyány Lajosnak miniszterelnökké Tálé kinevezésével kezdődött el. A minisztérium felállításáig a miniszterelnök főleg Bécsben, a magyar átalakulás előtti akadályok elhárítása agyében fáradozott, á közügyeket helyette a tehermentesítésére megszervezett miniszteri országos ideiglenes bizottmány intézte. A minisztérium megalakulása után is inkább általános politikai, köz jogi Mrdé sekkel /as ország és az uralkodő viszonya, a magyar-horvát viszony/ foglalkozott, AS egyos minisztériumok munkájának vezetésével kapcsolatos feladatkörét nem tudta betölteni, As egyes szakminisztériumok önállóan intézkedtek. A miniszterelnökség a hadügyminiszter távollétébon a hadügyek, s ezenkívül felsőbb szinten a nemzetőrségi ügyek intézését is ellátta* A Batthyány-kormány erélytelen és megalkuvásra hajié politikája nem tudta megfelelően képviselni a magyar forradalom ügyét a bécsi udvar reakciós politikájával szemben. A forradalom jobboldalán elhelyezkedő Batthyány miniszterelnök kiegyezési törekvései csődöt mondottak, s ez 1848 szeptemberében a Batthyány-kormány felbomlását idézte elő* A jobboldal és baloldal harca a forradalom vívmányaihoz következetesen ragaszkodó baloldal győzelmével végződött, s ez a legfelsőbb kormányszerv ügyében ls döntő változást idézett elő. c/ Az Országos Honvédelmi Bizottmány A baloldal győzelme után a megszűnt miniszterelnökség örökébe az Országos Honvédelmi Bizottmány /a továbbiakban OHB/ lépett. Igazi forradalmi kormányszervvé Kossuth Lajos fejlesztette kii aki ebben az Időben már teljesen átvette a forradalom, majd a szabadságharc irányítását. Az OHB kezdetben nem kormányszervnek indult* A nádor Batthyányt, szeptember 11-1 lemondása után, újból miniszterelnökké nevezte ki és teljhatalommal ruházta fel. A továbbra is Bécsbon időző Batthyány nem tudott essél élni. A váliágos helyzetben lévő ország, amelyet a bécsi ellenforradalom és Jellasics támadása fenyegetett, vezető szerv nélkül maradt. Ilyen körülmények között az országgyűlés alsóháza

a a rendelkezésre álló katonai erő számbavétele céljából, szeptember 21-én Kossuth javaslatára egy hat tagu bizottságot küldött ki, amelyhez a felsőház szeptember 25-én három tagu bizottsággal csatlakozott. £z volt az első lépés as OHB megalakítására. Az uj, egyelőre csak tájékoztatás céljából felállított szerv a végrehajtó hatalom gyakorlásába szeptember 27-én kapcsolódott bele, amikor az országgyűlés az ©HB-t a gróf l&mberg perenc királyi biztos kiküldését törvényellenesnek kimondó határosat végrehajtásával bizta meg. Ezt a hatáskört szeptember 28-án kibővítették minden olyan intézkedés megtételére, amelyet az ország állapota /ti. a helyzet a Lamberg feletti népitélet következtében még