7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - C) A felvilágosult feudális abszolutizmus magyarországi kormányzata (1790-1848)

lékjét szüntette meg olymódon, hogy 1782. május 17-i rendel étével eltörölte a bécsi általános udvari kamarát és a magyarországi s erdélyi kamaraügyeket a magyar kancellária, as osztrák és a cseh tartományok kamarai ügyeit pedig a eseh-osztrák kancellár ia legfőbb irányítása alá helyezte. /Hhatározta ugyanekkor a magyar kamarának a helytartótaaácsba való beolvasztását is, ennek megvalósítására azonban - mint látni fogjuk - csak később, !785~ban került sor./ Néhány hónap múlva, 1782, aug. 14-i rendeletével pedig egyesitette a magyar udvari kancelláriát az erdélyi kancelláriával* Xzek az intézkedései, melyeknek meghozatalában őt egyedül az Igazgatás jobb megszervezésének szempontja vezette, egyben a magyar rendek két régi sérelmét - a bécsi udvari kamarának a magyar kamarára való befolyását s Erdély és Magyarország egyesítésének halogatását - is orvosolták. /A bécsi udvari számvevőség felügyelete a magyar pénzügyek felett azonban továbbra ls megmaradt*/ Minthogy e rendelkezések következtében a magyar kancellária hatásköre kibővült, és feladatai megsokasodtak, as uralkodó egy második alkancellárral és négy tanácsossal növelte tisztviselőinek létszámát* Könnyítést jelentett a kancelláriák számára az is, hogy bizonyos fígyefc intéséaóre udvari bizottságokat, 111* hivatalokat létesítőt % as uralkodó, fissek a következők voltak: az 1782-ben szervezett egyházi és tanulmányi bizottság, as~1784-ben felállított ketyeg alapítványi bizottság, as 1782-ben átszervezett építészeti Igazgatóság és a harmincad- és vámügyi igazgatóság, legsstnt viszont 1783-ban az udvari postaügyi főbizottság, s a postaügyek főfelügyelete szintén a kancelláriák feladata lett./ Az emiitett bizottságok elnökei és tagjaik nagyrésze a magyar és a cseh-osstrák kancellária tanácsosa volt, rajtuk kivül as ónban külső szakemberek /pl. a tanulmányi bizottságnak a bécfei egyetem tanárai/ is tagjai voltak. /A bizottságok elé tartozó ügyekben érkező iratokat a magyar,_ill* a cseh-osztrák kancelláriában iktatták s osztották kl azokra a tanácsosokra, akik az illető bizottságnak tagjai voltak* Javaslatukat a bizottság megtárgyalta és elfogadta, vagy megváltoztatta. A bi~ zfcttSágoknak a magyar és erdélyi ügyekről vesetett jegyzőkönyvét a magyar, a cseh-osztrák ügyekről vezetett jegyzőkönyvét pedig a cseh-osztrák kancellár vizsgálta felül és mutatta be végső jóváhagyásra az uralkodónak* A jóváhagyott jegyzőkönyv alapján azután az illető kancelláriában készítették el a kiadványt, /AS építészeti, s a harminead- és vámügyi igazgatóság tisztviselői azonban nem a kancelláriák tanácsosai közül kerültek ki, esek az igazgatóságok külön hatóságok voltak a kancelláriák főhatósága alatt./ A& ország legfőbb kormány a zekének, a magyar kancelláriának az átszervezése után II. József a hely % art ót anác S rendézését tűzte napirendre, mert ennek működésével nem volt megelégedve. A helytartótanácsra ugyanis -II. József nagyszabású reformjai: a tolerancia-ediktum végrehajtása, a katolikus egy- s házi vagyon felmérése, a papnevelés átszervezése, a lelkészség ry;3k raadezéta, rendház feloszlatások, a tanulmányi alap kihelyezett tőkéinek visszavétele stb. óriási munkát róttak s ezt nera tudta az uralkodó által kivánt ütemben végezni, /A munka ncive.kodését mutatja, hogy mig az 1770-es években évente átlag