7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - A) A törökkori királyi Magyarország kormányzata (1526-1690)
*•» 3.4 aebb«magy§bte befolyásit' gyakorol, sőt bizonysa kr'szágtóbam e rendi /"ersságosV jövedelmeket rendi sseriek igazgatják. A de*atő súlyt a eánaftgylgasgatás tarán aeenbanmlmdenttt - még as utóbb emiitett esetekben is - a közpomtaaité* uralkodói ha tálam képezi. . A pénzügyek különválasztása és állandő hivatali irányítása felé az első lépések Magyarországom már 1526 előtt megtörténtek. A pénzUgyek^t már korábban is irányító kincstartó-mellett Mátyás alatt központi hivatal ssserveződcftt, amely irányította as egész pénzügyigazgatást, kezelte a jövedelmeket és ellenőrizte a vidéki szerveket, x kineatarté nem vált még ugyan ki a királyi tanácsból ^ a pénzűgyeket a tanácsban referálta, a rendeleteket a kincstartó* relációja alapján általában a király a k&nsellárián keresztül adta ki, de bisemyes ügyekben a végrehajtást illetően mát" töáll'^á&j saját irodáján kársastul intézkedett* x kincstár tÓi hivatal még a familiarltáson épült fel, d© bízornyea állandóság jelei már mutatkoztak. Irányítása kiterjedt valamennyi rendes királyi jövedelemre, sőt többnyire az adókra .is.-, bár a Jagelló-korban etekintétben bizonyos rendi ellenőrzés? érvénye-" sült. s$t kísérlet történt a rendkívüli jövedelmek külön, rendi kezelésére is /aa? országgyűlés által választott rendi kincstártók~-utján/. x fcincstartoság hatáskörét a legvilágosabban az 1518-i bácsi országgyűlés határozta meg. Rendes királyi jövedelmek: Buszt vára, az erdélyi ötvened adó, a nemesércbeváltók, kamarák és bányák, a sóbányák, a határvámok /huszad, harmincad jövedelme/, a szabad kir. városok éa a séáasak adói. Mendklvűliek: az országgyűlés által megszavazott hadiadó, amit időnkéit rendi kincstartók kezeltek. X kincs tart óságban már ms&v<ak alapjai egy állandó, központi, kerszerü hatóságnak />m$gy az államkormányzat tekintetében méginkább a kancelláriában/, de a mohácsi vész és I. Ferdinánd trőnraemelése ebben a vonatkozásban ia másfelé terelte a korábbi magyar fejlődést. 1526-ban I. Ferdinándnak rendelkezésre állt az osztrák tartományokban már elődje, Miksa által az 1490-ea évektől fokozatosan kiépített kamarai szervezet, ezt ültette át az ujcanas* megszerzett Magyarországra /ugyanígy a cseh tartományakha/ is. A kamara a kor viszonyaihoz mérten jól megépített, korszerű szervezet volt, éppen ennélfogva játszott öly fontes ssserepet. az ország életében. A XVI-XT21. században a kamara volt as országban az egyetlen központi, állandó és testületi jallsgft. amellett vidéki hivatali hálózattal rendelkező hatóság /mint láttuk, a többi magyar hivatal éppen nem rendelkezett ezekkel a tulajdonságokkal/, ez a helyzet hozta magával, h©gy-a r péásűgyigazgatáaon kivűl az ország általános köz igazgatását Ír * minthogy erre megfelelő hatóság nem volt - hatásköréi ~ igy e két évszázad legfontosabb hazai hivatalává vált* lm Ferdinánd* a korábbi alapokra építve, újjászervezte a pénzügyigazgatást. 1527* január l-l udvari rendtartásával iámét felállította az udvari kamarát Bécsben* Ha as muráit kamara "köz jogilag nem is volt egyelőre a pénzügyigazgatás centrális hatósága, az egyes országos kamarák /alsé&msztr^ai,. tiroli, 1527-től a cseh/ felett mégis irányító szerepet, vitt, amennyiben az egész birodalom pémsűgvi kérdéseiben iégféM tanácsadói, mintegy udvari titkársági szerepet játas$i*t /m ©razágoa kamarák jelentéaeit az udvari kamara terjesztette az
