7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - A) A törökkori királyi Magyarország kormányzata (1526-1690)
Pozsonyban Űléseső magyar tanács álé Bécsből a fontosabb ügyeket Írásban tar jesstettákj, a tanácskozás eretoényét képező javaslatot valószínűleg a helytartó titkára fogalt azta meg és Írnokai tissrtfásták le^ a jelek aserl&t a magyar takácsnak külön hivatalszervezete, irodája nem volt* írásbeli véleményét aztán általában a titkos tanácsban Ismertette az uralkodóval az ilyen alkalmakkor ott megjelent magyar kancellár vagy a kancellária titkára. b/ Kíséri atak•á llandó jellegű* ko g poati kormányszerv alakítására A XVI. század első felében rövid életű kísérlet történt egy szilárdabb vázu kormányzótestűlet alakítására, ill. a magyar tanácsnak állandő jellegű, központi hatósággá való átszervezésére. A kísérlet a helytartó /locumtenema/ tisztsége és a magyar tanács /ill. annak egy része/ összekapcsolásával próbált az örökös tartományok kormánytanácsához hasonló szervezetet alakítani. A helytartó már 1526 előtt képviselte az országból távollevő királyt az államkormányzat ügyeiben, a királyi tanácsra támaszkodva. B régi alkotmányos formát támasztotta fel I. Ferdinánd, midőn - Mária királyné rövid 1527-i helytartósága után - 1528-ban, az országból távozván* Báthori István nádor és helytartó mellé szilárdabb vázu helyta rtóta nácsot /locumtenens et consiliarii..•/ rendelt, a üádóron kivöl a királyi tanács öt tagját nevezve ki tanácsosokká, feladatukká téve az egész belügyi kormányzat, közigazgatás, pénzügy, igazságszolgáltatás ellátását, A tanács Budán székelt, ám működését már a következő évben, 1529-ben megakasztotta a török hadjárat, melynek során az ország fővárosa elesett, ntajd János király kezére került, A helytartóság ezután Pozsonyba trttr át székhelyét, ahol előbb a kancellár és országbíró együttesem^ majd 1532-től Thurzó Elek országbíró viselte a helyt rtói tijsstet. Maga a tanács felbomlott, Thurzó nem tartózkodott állandóan Pozsonyban, a helytartóság.hatásköre is bizonytalanná vált,m%3emaz 1535-i országgyűlés újra állandó tanácsosokat számszerint hetet - rendelt mellé, s az 1537-1 gyűlések pent&e&fe* ban szabályozták illetékességét* Teljesen kiforrott és állmdő formák közt azonban csak 2*hurzó halála utam, Váraáy Ml easte?* gomi érsek és főkancellár./1542-1549/, majd Wjlak^ Jtereae püü-' pök helytartósága /1550-1554/ alatt működött a helytartótasács* Állandó tagjai a magyar tanácsból kerültek ki« /154£«tŐl 4 főpap és 4 országbáró, 1549-től 5 főpap és 5 világi.tanjá^ao*; az utóbbiak azonban nagyrészt már nem országbírók, hanem szakszerűen képzett nemesek voltak./ A tanácsosokat as uralkodő nevezte ki, de az üléseken a magyar tanács bármelyik tagja rósztvehetett. A két testűlet tehát eredetében egy voltj ill, a helytartótanács a magyar tanács állandóbb formák kőmé való sűrűsödését jelentette. Székhelye Pozsony volt,
