5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Borsa Iván: Irástan (Palaeographia)

Az írástudás általánossá válásával az általános paleográfiai, vizsgálódás csak a legfőbb típusok vizsgálatával foglalkozhatik, s emellett szerepet kaphat az egyes személyek irásának vizsgálata, ami azonban még nem kapott helyet a történeti segédtudományok között* Rövidítések Latin nyelvű írásbeliségünk teljes időszakán át nagy szerepet játszanak a különböző rövidítések. A gyorsabb írásra való törekvésnek egyik eszköze volt egyezményesnek mondható röviditési módok és röviditési jelek alkalmazása. A rövidítések alkalmazása olyan általános volt, hogy a legünnepélyesebb és legdíszesebb szövegek sem mentesek tőlük, A könyvnyomtatás feltalálása után átment a nyomtatott szövegekbe is és különleges jelentőségét csak a 19* században vesztette el* A latin írásban használt rövidítéseket több csoportba szokás sorolni. " Sifflák

* Tulajdonnevek /főleg személynevek/ írásakor alkalmazzák azt a röviditési módotj hogy csak a szó első betűjét írják ki, s utána rendszerint pontot tesznek. Ha első előfordulása alkalmával a teljes név szerepel, nem okoz problémát, de annál több gondot jelent megfejtése, ha a személy nevét más forrásokból kell megállapítani * ,2. A szó végének elhagyása /suspensio

/. A szó első néhány betűjét leírják, s fölé Vonalat /röviditési jelet/ tesznek. Pl, eccT* - ecclesia, vagy e szónak valamelyik alakja, 3# A contractio lényege, hogy a szónak csak első és utolsó, s esetleg néhány közbeeső betűjét irják le, s ezek fölé röviditési jelet /vonalat/ tesznek. Pl* ca » causa, dns = dominus. 4. Meghatározott jelentésű röviditési jelekkel. Pl, a 2, és 3# vonal közé irt, s a 4. vonal felé lenyúló szárral rendelkező 9 3 con

> cum. Ugyanez a jel az 1. és 2. vonal között /kisebb méretben/ = us, os. Előbbit a szó elején, utóbbit a szó végén alkalmazzák, 5. Különböző jelentésű röviditési jelek. A szó fölé he-