5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti földrajz

zot a történelem ti.-csak addig érdekli, ameddig a települé- • sek mai formáinak megmagyarázásához' tőle adatokat kaphat, A mult földrajzi viszonyainak kutatási mélységét tehát elsősorban a település mai viszonyai szabják meg, /Elvben egy mult nélküli település esetében - ha van ilyen - a történeti földrajzra egyáltalán nincs szükség,/ De még ezeknek a csak bizonyos időre visszatekintő adatoknak az összegyűjtése sem a földrajzos kutató feladata, ezeket ő készen kapja és átveszi a történeti földrajzi, településtörténeti munkákból. Ez vis zont azt bizonyltja, hogy a történeti földrajz a geográfiának adatokat szolgáltató segédtudománya ugyan, de elsősorban tör téneti módszer s maga a disciplina elsősorban történettudo mányos , Ezzel elértünk a történettudomány területére. Itt a településtörténet felel meg a településföldrajznak, következőleg a történeti földrajz, mint történettudományos módszer, a településtörténettel kapcsolódik, Ha a településföldrajz elsődleges feladata a települések funkcióinak feltárása és vizsgálata, ilyen aspektusban azt mondhatjuk, hogy a településtörténet nem más, mint az egyes települések, egyes vidékek vagy régiók múltbeli településföldrajza. A településtörténész éppen ugy vizsgálja a népességet, annak foglalkozási megoszlását, a termelési ágakat és eredményeket, az értékesitési viszonyokat, az úthálózatot, a város és.falu funkciói közötti különbséget, mint a modern településföldrajzos. Figyelemmel van - mai szót használva - a "kommunális" kérdésekre, az igazgatás és jogszolgáltatás problémáira stb. Természetesen a történeti korok igy nyert képe sokkal szegényesebb, színtelenebb lesz, mint a mai településföldrajzi leirás, hiszen mennél messzebbre megyünk vissza a múltba, annál kevesebb az adat és annál nehezebb azok feltalálása s összegyűjtése, sőt számos kérdésre egyáltalán nem adnak feleletet a források. Amint azonban korunkhoz közelebb kerülünk, a termelési viszonyok, a termelési kultúra és a települések funkcióinak fejlődése a településtörténeti konstrukciót is egyre gazdagabbá, egyre színesebbé alakítja. Mig az Árpádok korára készült településtörténeti térképet a települések hálózata, azok nevei s az úthálózat fogja elsősorban uralni s