5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Borsa Iván: Irástan (Palaeographia)

Mai Írásunka latin irás - alapja a római császárkor elején használt maiuscula irás a capitalis quadrata /l. ábra/* Jellemzőii két vonal között elhelyezkedő, kizárólag maiusculakat ismerő világos, tiszta irás, amelynek betűi olyan négyzetbe vagy téglalapba foglalható, amelynek két oldala a két írásvonal. Ennek a négyzetnek 2 esetleg 3 oldala a betű egyik vonala /pl, a H két függőleges szára, az 1 szára és két keresztvonala/. Innen kapta a nevét. Az egyes betűknél gyakran találjuk vonalak derékszögű érintkezését* A betűk szép formái miatt nevezik capitalis elegáns-nak is* Bgyes betűi /B, F, 1, ¥/ a későbbi századok folyamán a felső vonal fölé emelkednek. Vésett feliratok számára igen alkalmas volt, de könyvírásra lényegesen kevésbé, mert lassú és sok helyet igényel. Még az i.az. 1, században megjelenik a másik capitalis irás, a capitalis rustica /2. ábra/. Ez is kétvonalas maiuscula, de kiküszöböli a capitalis quadrata-nak az Írásnál jelentkező nehézségeit, a merev egyenes Vonalak meglágyulnak, gömbölyűbb formák jelentkeznek, a betűk nem olyan szélesek, könynyebben voltak irhatok. Egyes betűk sajátos alakot öltenek. Pl. a B és az 1 felső ive /feje/ lényegesen kisebb lesz, az F és az L a felső vonal fölé emelkedik, az.A elveszti keresztvonalát és bal oldali szára rövidebb lesz, a 5, az TJ- és az N esetében a , tractatio az alsó vonal alá nyúlik, a H jobb szárának a keresztvonal fölötti része elkorcsosul. Egyes betűk itt kialakuló sajátosságai azért érdemelnek külön említést /pl. F, "L, A, H esete/, mert az itt megjelenő formák az első lépések az addig kizárólagos maiuscula Írástól egy minuscula irás kialakulásához. A két capitalis irás sajátossága, hogy nem alkalmaz szóközöket, vagyis az egyes szavakat, az egész sort megszakítás nélkül írja le. /A 2. ábrán látható szöveg tagolása azzal magyarázható, hogy a Terentius-szindarab leírása bizonyos tagolást megkövetelt, de ezen belül a szavak egybeirása általános./ Rövidítéseket általánosságban nem alkalmaz, csak siglákat, de ezeket is elsősorban a római korban, s azután alkalmazásuk fokozatosan csökken. Interpunctio-t nem ismer. A capitalis írású