5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Borsa Iván: Irástan (Palaeographia)

cirill-irás . ... levéltári anyagunk szinte kivétel nélkül un. latin irást, illetőleg ebből kisarjadt un. németirást hordoz. Az alábbi rövid paleográfiai áttekintés kizárólag azt a célt szolgálj a,hogy Írásunk fejlődéstörténetét bemutassa. A nyomtatott betűkkel való foglalkozást nem tekintjük feladatunknak. Paleográfiai alapfogalmak

. A betűk hangokat jelölnek. Az ismert formák szerint, minden részletében és olvashatóan leirt betűt tekintjük betűnek

é Bgyes betűket és betűcsoportokat gyakran nem irják ki, csak jelölik. Izek nem betűk, hanem rövidítés! jelek

. A betűk paleográfiai leírásánál használt kifejezések;

szár

: a betű függőleges és ferde /jobbra és balra dőlő egyaránt/ egyenes vonal; láb

: a lerövidített szár /az n és az u betűnek 2, az m betűnek 3 lába van/; keresztvonal

: vízszintes egyenes vonal; hurok

: a folyóirásban két szár keresztezése esetén jön létre /pl. az irott f, k, 1 betűk felső részén/; segédvonal

: a folyóirásban betűket egymáshoz kapcsoló, az egyes betűkhöz - egyébként szervesen nem tartozó vonalkák; hajszálvonal

: egyes irásfajtákban /különösen a gótikus és a németirásban/ főleg a lábak egymáshoz kapcsolását biztosítja. Az egyes betűk megalkotásához szükséges elemek egymáshoz illesztését tractationak nevezik. A nagy betű neves maiuscula

, a kis betűé: minuscula

. A maiuseula Írásakor valamennyi betű két párhuzamos vonalon belül marad, pl. ABCB /az esetleges díszítések nem veendők figyelembe/, A maiuseulának rendszeres és következetes alkalmazása egyes szavak elején csak a humanizmussal vette kezdetét. A minuscula írása két vonal között nem lehetséges* mert a legtöbb betű kinyúlik az ősi kétvonalas rendszerből. Bgyes betűk fel-, mások lefelé, s néhány mindkét irányba, pl-, ffglp

, az irott f viszont mind a négy vonalat éri, A különböző Írásokban az egyes betűknek egymáshoz való • kapcsolása gyakori, bizonyos esetekben pedig előírásos. /Itt