5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.
Bottló Béla: Genealógia
volt - későbbi társadalmi fejlődés során az apai jog jutott előtérbe és vált a társadalmi gazdasági élet keretévé. Család : apából, anyából és gyermekeikből álló társadalmi szervezet. Filiáció : az a viszony, amely egymástól származó két személy között áll fenn. Koició : különböző nemű két személy között utód létrehozására kötött kapcsolat. A házasság és a koició következményeként létrejött genealógiai kapcsolatot két csoportba oszthatjuk. 1. / Vérrokonság /consanguineitas/, amely a közös őstől leszármazottakat foglalja magában. Ezek között megkülönböztetünk: a/ egyenesági vérrokonokat Ainea directa/, ahová a leszármazottak, /nagyapa, fiu, unoka/ tartoznak. b/ oldalági vérrokonokat /linea collateralis/, akik ugyan közös őstől származnak, egymás között azonban nincsenek leszármazó és leszármazott! kapcsolatban /nagybácsi, unokatestvér stb./ A közös Őstől való leszármazottaknál megkülönböztetünk idősebb ágát , ahová'az idősebb testvér és ifjabb ágát , ahová a fiatalabb testvér leszármazottai tartoznak. Az idősebb ágból való leszármazás néha bizonyos előjogokkal van összekötve /primogenitura /. Descendensek a közös őstől leszármazottak. Ascendensek a közös ősök azokhoz viszonyítva, akik tőlük leszármaztak, 2. / Sógorság /sffinitas/ az a rokonsági kapcsolat, amely a házasfél és házastársának vérrokonai között áll fenn.Vérrokonsáfíl fokozat /gradus consanguinaütatis/ alatt két vérrokon közötti genealógiai távolságot értünk. - Egyenesági vérrokonságot minden jogrendszerben egyformán számították: apafiu 1. fokú, nagyapa-unoka 2. fokú stb. vérrökonok. Az oldalági vérrokonságot már kétféléképen számolják: A római jog és a jelenlegi világi jog szerint a rokonsági fok olyan, mint amennyi a két vonalon a személyek száma, leszámítva a közös őst. Tehát testvérek 2-od fokú, unokaöccs és nagybácsi 3-ad fokú, unokatestvérek 4-ed fokú vérrokonok.
